Szombaton a Népligetben egész napos örökbefogadó és családi napot tartott a Nemzeti Állatvédelmi Szolgálat. Az eseményt Ovádi Péter állatvédelmi miniszteri biztos nyitotta meg, melyet egy szakmai alapokon nyugvó kerekasztalbeszélgetés folytatott. A rendezvény házigazdája Dr. Fülöp Erik független országgyűlési képviselő, a NÁSZ Egyesület elnöke volt.
Ovádi Péter a rendezvény megnyitóján hangsúlyozta: ünnepnapnak tartja az eseményt, hiszen az állatvédelemről van szó. Kiemelte, hogy a tavaszi, ezzel kapcsolatos konzultációt több mint negyedmillióan töltötték ki, megmutatva, hogy milyen sokan érdeklődnek az állatvédelem iránt. Rámutatott arra is, hogy az állatvédelem gerincét a civil szervezetek alkotják és mindent meg kell tenni a jól működő szervezetek munkájának támogatása érdekében.
Egy asztalnál a hazai állatvédelem szereplői
A rövid felvezetőt követően Ovádi Péter állatvédelmi miniszteri biztos, dr. Vetter Szilvia PhD, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi központjának vezetője és Tornóczky Anita, az Állatvédőrség szóvivője ült egy asztalhoz, hogy megvitassák a hazai állatvédelem aktuális kérdéseit a kormányzat, a tudomány és a civilek szemszögéből.
Vetter Szilvia rámutatott: nagyon magas a kóborállat állomány száma Magyarországon, vannak országok, ahol jobb és vannak olyanok, ahol rosszabb a helyzet. A problémát állatjóléti oldalról közelítette meg, kiemelte, hogy a kóbor állatok nem kapnak megfelelő ellátást, fertőző megbetegedések forrásai lehetnek, harapásos és közúti baleseteket is okozhatnak. Úgy véli, hogy hosszútávú stratégiára van szükség mind a kutyák, mind pedig a macskák esetében.
„A befog, ivartalanít, elenged módszer, amit számos országban alkalmaznak a macskák esetében, nem bizonyul jónak. Ahol ezt örökbefogadással nem támogatják meg, ott nincs eredmény” – húzta alá. Meglátása szerint azonban ehhez az is szükséges, hogy legyen hely, ahonnan örökbe tudnak fogadni és legyen aki örökbefogad.
„Örökbefogadni menő”
Tornóczky Anita elmondta, 12 éve van jelen az Állatvédőrségnél, korábban civilként mentette az állatokat. Tapasztalata szerint korábban eddig nem volt ilyen erős az állami szerepvállalás az állatvédelem területén, mint ami most van.
„A kommunikáció rendkívül fontos. Az emberekhez el kell juttatni az üzenetet az ivartalanítás fontosságáról” – hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy számos tévhit van ezzel kapcsolatban az emberek fejében. Úgy véli, ami jelenleg Magyarországon van, az enyhén szólva balkáni, a gyepmesteri telepek esetében pedig rendkívül kegyetlen módszerek vannak a kóbor állatok eltüntetésére, és vannak olyan gyepmesteri telepek, ahova a civileket be sem engedik. Kiemelte ugyanakkor, hogy remélhetőleg a finishébe érkezik az a kóborállat rendelet, amely ezen változtatni tud majd.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]„Menő dolog örökbefogadni”[/perfectpullquote]
– hangsúlyozta, hozzátéve kedvenc kutyája a keverék, mert egyszeri és megismételhetetlen. A szaporítók kapcsán arra kért mindenkit, hogy ne támogassuk a tevékenységüket, ne vásároljunk parkolókban, számla nélkül állatokat. A gazdira váró állatok esetében is számos sztereotípiával találkozik. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon fekete kutyát nem fogadnak örökbe, és a sérült állatok is hátrányos helyzetben vannak.
„A háromlábú kutyának nincs betegségérzete, szaladgál, ugyanúgy tud mindent csinálni. A kerekesszékes kutya a legboldogabb kutya, akit valaha láttam. Tőlünk nyugatra ez menő. Magyarországon inkább még tartunk tőle, azt hisszük, hogy nagy gonddal jár, pedig ez nem igaz. Ha az egyik érzékszerv kiesik, akkor ott van az összes többi, ami kiegyenlíti.” – tette hozzá.
Tűzoltás helyett stratégia
Ovádi Péter állatvédelmi miniszteri biztos hangsúlyozta: csak csapatban lehet sikerre vinni az állatvédelmet.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]„Ambiciózus terveink vannak. Azt szeretnénk, ha Magyarország öt éven belül Európa élmezőnyébe tartozna az állatvédelem területén is. Fontos beszélünk az ivartalanításról, a felelős állattartásról, a szaporítók elleni fellépésről, és arról, hogy a civil szervezeteket hogyan támogassuk”[/perfectpullquote]
– hangsúlyozta. Hozzátette: ott működik az állatvédelem, ahol a hatóságok, a civil szervezetek és a szakma együtt tud dolgozni.
Kiemelte, hamarosan meg fog jelenni a kóborállat rendelet, ami mérföldkő lesz az állatvédelemben. Mindemellett tudja, hogy rengeteg munkára van még szükség. Rámutatott arra is, hogy az online felmérésük szerint a legnagyobb igenek aránya a felelős állattartásnál mutatkozott. Egyértelmű célként jelölte meg, hogy az óvodai és iskolai környezetben is megjelenjen ennek fogalma.
Tornóczky Anita ezt azért tartja rendkívül fontosnak, mert meglátása szerint a gyerekek a felnőtt generáció szemléletét is formálni tudják. Azt tapasztalja, gyakran nem a szándék hiányzik, hanem a tudás.
„Az emberek nem értik, hogy miért kell kivinni a kutyát sétálni, ha ott a nagy kert. A tudás hiánya okozza sokszor azt, hogy rossz helyzetbe kerülnek állatok. Ha a gyerekek megkapják ezeket az ismereteket, akkor tovább tudják adni a felnőtteknek” – mondta, kiemelve, vannak törekvések arra, hogy a Nemzeti Alaptantervebe integrálják ezeket.
A jó gazdisághoz az önvizsgálaton keresztül vezet az út
Vetter Szilvia a felelős állattartás kapcsán felhívta a figyelmet az öt állati szabadság jogra, azaz arra, hogy az ember fennhatósága alatt élő állatokkal hogyan kell bánni.
„Az éhségtől a szomjúságtól meg kell őket óvni, azaz friss vizet és megfelelő minőségű, valamint mennyiségű élelmet kell biztosítani a számukra. Meg kell óvni őket a kényelmetlenségtől, búvóhelyet kell biztosítani számukra. A bántalmaktól, sérülésektől meg kell menteni őket. Az egyes pszichés, mentális problémáktól meg kell kímélni őket. Az utolsó pont pedig az, hogy a fajnak megfelelő viselkedés kifejezésének lehetőségét meg kell teremteni, mert jószándékból is lehet rosszat tenni velük” – magyarázta.
Rámutatott egy nemzetközi kutatásra is, ami igazolja, hogy a kommunikációnak milyen nagy szerepe van a gazdásításban. A tanulmány rávilágított arra, hogy az emberek azokat a macskákat fogadják szívesebben örökbe, akiket szemmagasságban helyeznek el. Azokat a kutyákat is könnyebben tudják gazdásítani, akiknek a kennelében színes játék van, vagy akik köré történeteket szőnek.
Tornóczky Anita szerint a legfontosabb az önvizsgálat.
„Ha csak azért tartanának állatot, hogy a gyermek megtanulja a gondoskodást, akkor egy hörcsög is tökéletes. Ha kutyára esik a választás, meg kell nézni, hogy mennyi időnk van rá, milyen energiaszintű állatot fogadunk örökbe. Az állatvédő szervezetek ismerik őket, egyértelmű információik vannak arról, hogy milyen a mentális, fizikális igényük.” – magyarázta. Kiemelte, hogy ebben a tekintetben a családon belül is konszenzusnak kell lennie, és csak akkor vállalja valaki a tartásukat, ha a rendkívüli helyzetekre is van megoldásunk.
Ovádi Péter szerint az őszinte beszélgetésekre nagy szükség van, az állatvédelmi programba is igyekszik minden olyan javaslatot beletenni, ami előrébb viszi az ügyet.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]„A Nemzeti Állatvédelmi Programban minden problémára megoldást kell találnunk: különösen fontos az ivartalanítás, amiben egy félmilliárdos keretösszegű program segít. Az illegális szaporítók elleni közdelem is ide tartozik, melyen az Igazságügyi Minisztériummal dolgozunk. A jól működő civil szervezeteknek pedig minél több pályázatot kell kiírnunk és minél több támogatási lehetőséget kell biztosítanunk”[/perfectpullquote]
– hangsúlyozta. Kiemelte, hogy 67 civil szervezet számára nyújtottak gyors segítséget, ennek azonban csak az első lépésnek kell lennie.
„Roppant büszke vagyok erre a kerekasztal-beszélgetésre is, megtettük az első lépést” – tette hozzá.
magyarallatvedelem.hu – Fotó: Anders Gyula