Izland legnagyobb bálnavadász cége, a Hvalur hf. bejelentette, hogy a 2025-ös nyári szezonban sem indít vadászatot hosszúszárnyú bálnákra (más néven finn bálnákra), noha engedélye lenne akár 200 egyed elejtésére. Ez a második egymást követő év, amikor a vállalat parton marad – döntésük azonban nem csupán gazdasági szempontból jelentős, hanem komoly állatvédelmi kérdéseket is felvet.
A vezérigazgató, Kristján Loftsson elsősorban a gazdasági bizonytalanságokra, különösen a japán piac gyengélkedésére és az inflációra hivatkozott. Azonban a döntésnek – akár kimondatlanul is – van egy másik, egyre erősebben érvényesülő olvasata:
a bálnavadászat társadalmi és etikai elfogadottsága világszerte rohamosan csökken.
A hosszúszárnyú bálna nemcsak lenyűgöző tengeri élőlény, hanem a természet egyik legkiszolgáltatottabb óriása. Bár a faj nem közvetlenül veszélyeztetett, mégis szigorúan védett sok országban, és nemzetközi egyezmények is igyekeznek korlátozni a kereskedelmi vadászatot. A bálnák lelövése, majd feldolgozása nem csupán brutális eljárás, de számos állatvédő szervezet szerint elkerülhetetlenül szenvedéssel jár – egyetlen célért: a húsukért.
Összesen három országban engedélyezett
Izland továbbra is azon három ország egyike, ahol még engedélyezett a kereskedelmi bálnavadászat – Norvégia és Japán mellett. Ugyanakkor az izlandi társadalomban is egyre többen kérdőjelezik meg a gyakorlat létjogosultságát. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a lakosság jelentős része már nem támogatja a vadászatot, különösen annak fényében, hogy a kereslet évről évre csökken, és a kvóták teljesítése is egyre nehezebb.
A Hvalur hf. visszalépése ezért nem csupán gazdasági kényszerűség, hanem tünete egy mélyebb átalakulásnak is. A világ változik, és vele együtt változik az emberek viszonya a természethez, az állatokhoz. A bálnák védelme ma már nem csupán a környezetvédők ügye, hanem egy globális erkölcsi állásfoglalás arról, hogy milyen jövőt képzelünk el az óceánok lakóinak.
Legyen a múlté a bálnavadászat
Bár a cég 2026-ban újraértékelheti döntését, és technikailag visszatérhet a vadászathoz, az állatvédők és természetbarátok abban reménykednek, hogy a bálnavadászat Izlandon – és világszerte – végleg a múlt részévé válik.
Mert bármilyen kulturális vagy gazdasági érv is hangozzék el mellette, a 21. században nincs elfogadható indok arra, hogy intelligens, hosszú életű, érzelmeket mutató tengeri emlősöket ipari módszerekkel mészároljunk le. A bálnák nem erőforrások – élőlények, akiket tisztelet és védelem illet.
Az, hogy Izland két egymást követő évben leállt a bálnavadászattal, lehet egy gazdasági visszaesés mellékterméke. De lehet a kezdet egy etikusabb jövő felé. Ideje lenne, hogy Norvégia, Japán és Izland is felismerje: a bálnák nem válnak értéktelenné attól, hogy nem kerülnek vágóhídra. Épp ellenkezőleg – értékük éppen abban rejlik, hogy élnek.
A kereskedelmi bálnavadászat betiltása ezekben az országokban régóta esedékes. Egy élhetőbb, együttérzőbb világban ennek már nem lenne helye.
MH – Magyar Állatvédelem