A törvényjavaslatot májusban nyújtotta be az Országgyűlés elé Tuzson Bence igazságügyért felelős miniszter és Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos, az Országgyűlés pedig június 11-én, egyhangúlag, ellenszavazat nélkül fogadta el azt.
Az augusztus 20-án hatályba lépett rendelkezések érintik az állatkínzók és illegális állatkereskedők szembeni következetesebb fellépést, az élő állattal való koldulás és élő állat nyeremé nyjáték díjaként való kisorsolásának tilalmát, a felelős állattartás és állatvédelmi oktatás népszerűsítését, valamint a bántalmazott állatok sorsának mihamarabbi, gyors rendezését is.
A hatályba lépett szabályok szerint, aki az állatkínzást ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetése során követi el, súlyosabb büntetésre számíthat már.
A büntetési tétel még magasabb akkor, ha mindezt tíznél nagyobb számú állatra követik el. Az indokolás szerint a létesítmények üzemeltetésében résztvevő személyeknek és gondozóknak fokozott felelősségük van, továbbá a társadalom bizalmát élvezik, ami indokolja, hogy állatkínzás elkövetése esetén szigorúbb büntetésre számítsanak.
Immáron önálló bűncselekmény, ha valaki a jogszabályban meghatározott kor előtt a kölyköket anyjuktól leválasztva, kereskedelmi mennyiségben az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
A közelmúltban is napvilágot látott súlyos esetekre reagálva az élő állatokkal való koldulás szabálysértésnek minősül már. A törvényjavaslat indokolásban felidézik, hogy „a kiszolgáltatott állatokkal próbálják az embereket érzelmileg manipulálni, valamint az állatok kikötve, hóban-fagyban, a tűző napon, akár étlen és szomjan élnek.”
Az új szabályozás szintúgy tilalmazza az élő állatok nyereményjáték díjaként való kisorsolását is.
A frissen hatályba lépett szabályok értelmében az állatvédelmi eljárások során a hatóságok könnyebben és gyorsabban rendezhetik a bántalmazott állatok sorsát annak érdekében, hogy ezek az állatok mihamarabb biztonságos környezetbe kerülhessenek. Amennyiben az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezett állattartó a kötelezettségének önként nem tesz eleget, úgy az állatvédelmi hatóság a kötelezettség teljesítéséig az állattartót az állattartástól eltilthatja. Célja, hogy az állatvédelmi hatóság által előírt, az állatok védelmét szolgáló kötelezések elmulasztása ne legyen bírság megfizetésével kiváltható, hanem ezek elmulasztása esetén a bírság kiszabása mellett az állattartástól való eltiltás is alkalmazhatóvá válik.
Az indokolás kiemeli, hogy a súlyos esetekben nem életszerű a bántalmazott állat ideiglenes elszállítása, ezért szükséges megteremteni, hogy a hatóság mérlegelhesse az állat azonnali elkobzásának lehetőségét is. A jogszabály kitér az állatvédelmi ismeretterjesztés fontosságára is, ennek értelmében rendeletben fogják megállapítani az állatvédelmi képzés és oktatás részletes
szabályait.
Magyar Állatvédelem
