Fontos és hiánypótló tanulmány jelent meg a napokban a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkárától, aki rásában azt vizsgálta, hogyan alakultak az állatkínzásért adható szankciók az utóbbi években. Megdöbbentő következtetésre jutott: nem egy esetben a jegyzők a közigazgatási eljárás során jóval magasabb összegű pénzbüntetést szabtak ki, mint a bíróságok. A szerző szerint a jelenség elősegítheti a „forum shopping”-ot: így az állatvédő szervezetek egyre inkább attól tehetik függővé az eljárás indítását, hogy az állatkínzók hol kaphatnak nagyobb büntetést – írja az Origo.hu.
Az elmúlt évek közigazgatási (állatvédelmi hatósági) és bírósági joggyakorlata kezdett megingatni abban, hogy a büntetőjognak valóban ultima ratio szerepe van-e a súlyos cselekményeket magukba foglaló állatkínzásoknál – írja a szervezet titkára a jogiforum.hu-n nemrégiben megjelent tanulmányában. A szakember tehát annak járt utána, hogyan alakultak az állatkínzásért adható bírósági és hatósági szankciók.
Éppen ezért egyesületével olyan jogeseteket kezdett el gyűjteni mind a büntetőjog, mind a közigazgatási jog területéről, amelyek álláspontja szerint porlasztani kezdté az állatkínzások vonatkozásában a büntetőjog ultima ratio szerepét.
A vizsgálat kiindulópontja leegyszerűsítve tehát az volt, hogy bár a büntetőjog feladata lenne a legsúlyosabb cselekményekért a legsúlyosabb szankciók kiszabása, ez az elmúlt években látványosan torzult. Állítását alá is támasztotta tanulmányában: munkatársaival 20 olyan esetet talált, ahol a települések jegyzői jóval súlyosabb állatvédelmi bírságot szabtak ki ugyanazért vagy nagyon hasonló cselekményért a közigazgatási eljárásban, mint a bíróságok a büntetőeljárásban.
Párhuzamos értékelés eltérő eljárásokban azonos cselekményeknél a 8/2017. (IV. 18.) Ab-döntés előtt:
| Cselekmény | Közigazgatási szankció |
Büntetőjogi szankció |
| haszonállat-tartó telepen állattartási hiányosságok, tömeges pusztulás | 26 millió forint | 300 ezer forint |
| állattartó saját kutyájára lövöldözött légpuskával | 600 ezer forint | 70 ezer forint |
| haszonállat-tartó telep hiányosságai, sorozatos pusztulás | 1,8 millió forint | 100 ezer forint (majd ezt is enyhítették) |
| haszonállat-tartó telep hiányosságai uniós pályázati pénzzel való visszaéléssel halmazatban (állattartással összefüggő pályázat) | 2,2 millió forint | 450 ezer forint |
| állattartó „elfelejtett kimenni” egy idő után a haszonállattartó telepre, kutyák láncon pusztultak el | 1,2 millió forint | 200 ezer forint |
Dr. Kajó Cecília rámutatott arra is, hogy a vízválasztó 2017-es alkotmánybírósági döntés előtt a bíróságok és a hatóságok által kiszabott szankciók között akár tízszeres különbség (!) is lehetett utóbbi javára azonos cselekmények esetén. Ahogy a fenti táblázatban is látható, volt olyan eset is, amikor a jegyző milliós állatvédelmi bírságot szabott ki állatkínzásért, miközben a bíróság csak százezer forintra büntetett.
A szakember arra a következtetésre jutott, hogya a jelenség 2017 után is él, és továbbra is érdemesebb az állatvédelmi hatóságnál eljárást indítani. A szakember szerint ez messzire vezethet.”Nemcsak az ultima ratio elporladását érhetjük tetten, de egyfajta »forum shopping« nyomaira is bukkanunk, ahol a bejelentő személy a szerint választ eljáró hatóságot, hogy melyiktől remél a maga szempontjából eredményesebb (súlyosabb szankciót kiszabó) eljárást” – fejtette ki.
Szerinte ha az írásában vázolt jelenség folytatódik, az állatkínzás bűncselekményeknél az ultima ratio lassan prima ratiová silányul, és megerősödik a „forum shopping” annak érdekében, hogy egy-egy elkövető a cselekményével arányos és az állatvédelmi hatóságok által meghozott – megjósolhatóan súlyosabb – szankciót kapjon.
A teljes írást a linkre kattintva tudja elolvasni.
Origo.hu nyomán magyarallatvedelem.hu