Akilesh Tiwari állatorvos 22 éve kezeli az állatokat az indiai Madhya Prades államban található Pench Nemzeti Parkban. Nem habozik, hogy a tigrist nevezze meg kedvenc állatának. „Olyan csodálatosak és gyönyörűek. Csak meg kell simogatnom őket, hogy megnyugodjanak. Az, amikor sérült tigriseket kezelek, és utána vissza tudnak menni az erdőbe, az egy nem mindennapi élmény…”
Az általa kezelt tigrisek többnyire vadászat közben sérültek meg, vagy kölykeik védelmében. De kezelt már olyan tigriseket is, amelyeket orvvadászok mérgeztek meg – akik mérget juttattak olyan vízlelő helyekre, ahol a tigrisek köztudottan isznak.
„Zokogok, amikor látom, hogy önhibájukon kívül, a bőrükért, körmükért és fogaikért ölik meg őket” – mondja.
India tigriseinek védelme óriási feladat: a 2018-ban közel 3000 tigrisre tehető tigrisállomány nagy része az 51 tigrisrezervátum valamelyikében él, amely közel 74 ezer négyzetkilométert foglal magában. Már a teljes tigrisállomány becslése is ijesztő feladat.
A legutóbbi felmérés elvégzéséhez az indiai Nemzeti Tigrisvédelmi Hatóság (NTCA) 26 838 helyszínen helyezett ki kameracsapdákat, amelyek 34 858 623 felvételt készítettek a vadon élő állatokról. Ezen felül a kutatók több százezer kilométert tettek meg gyalogosan, tigrisek és zsákmányállataik nyomai után kutatva.
Mesterséges intelligenciával a tigrisekért?
Az NTCA a sok adat átbogarászásához olyan mesterséges intelligenciát (AI) használt, amelyet betanítottak a különböző állatok felismerésére. A 2018-as felmérés során az AI segített abban, hogy beazonosította, mely állatokat vették fel a kameracsapdák – ez a feladat az ember számára szinte lehetetlen lett volna.
Most az NTCA azt reméli, hogy az AI használatát egy újabb szintre emelik. Olyan új rendszert fejlesztenek ki, amely a vadőröknek meg fogja tudni adni a legfontosabb járőr-útvonalakat a felügyeletük alatt álló hatalmas területek ellenőrzéséhez. Mindezt a tigrisállományra, annak mozgására és a helyi domborzati viszonyokra vonatkozó adatok elemzésével teszi.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]”A mesterséges intelligencia segíteni fogja a vadőröket a vadon élő állatokkal kapcsolatos bűncselekmények felderítésében”[/perfectpullquote]
– jósolja Mohmad Sajid Sultan, az NTCA főfelügyelő-helyettese. Bár ez a technológia jó, azonban a természetvédelemben dolgozók szerint nem helyettesítheti a „bakancsokat” a terepen.
Jerryl Banait, az AVI Alapítvány elnöke rámutat, hogy az orvvadászok is kifinomultabbá váltak. Feltérképezik a vadőrök járőrútvonalait, elkerülik a rendszeres ösvényeket, és tudják, hol vannak a kamerák. Szervezete kifejlesztett egy mesterséges intelligenciát, amely képes felhasználni a kamerák és a vadőrök által gyűjtött adatokat, de emellett a műholdakról gyűjtött adatokat és a helyi lakosságtól gyűjtött információkat is felhasználja.
Reméli, hogy az erdészeti hivatalok India-szerte ezt a kifinomultabb hibrid technológiát fogják használni a vadon élő állatok, különösen a nemzeti parkokon és vadvédelmi területeken kívül élő állatok jobb védelmére a jövőben. „A vadon élő állatok számára rendelkezésre álló korlátozott területek miatt rendkívül fontos, hogy az ember ne avatkozzon be a már amúgy is zsugorodott vadon élő állatok élőhelyeibe” – mondja.
BBC – Magyar Állatvédelem