A Fővárosi Állat- és Növénykertben nagy hagyományai vannak a természetvédelmi munkának és kiemelkedő sikert ér el a tenyész-program is.
A magyar főváros állatkertje már a világ első állatkerti tenyész-programjában is részt vett. A projekt az európai bölény megmentéséért indult az 1920-as években. Sőt, a programot életre hívó Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság 1927-ben a kongresszusát a Budapesti Állatkertben tartotta.
Tenyész-program segíti az állatok fennmaradását
Az elmúlt években az Állatkert sikeresen vett részt számos ritkuló faj természetvédelmi célú állatkerti tenyész-programjában. Rendszeres szaporulattal például hozzájárult
a vadonban már kihalt mhorr gazellák, a kritikusan veszélyeztetett síkvidéki gorillák fennmaradásához.
Tenyész-programjában részt vettek szumátrai orangutánok, a veszélyeztetett ázsiai elefántok, óriásvidrák és vörös pandák is. Sikeresen dolgoztak az ázsiai vadkutyák, a perzsa leopárdok, a szibériai tigrisek és tarvarjak szaporodásán. Hozzájárultak a sebezhető sörényes hangyászok és síkföldi tapírok, valamint a veszélyeztetettség közeli matakók és borzas gödények fennmaradásához is.
Világelső is volt a budapesti intézmény
Sokan nem tudják, de a tenyész-program keretében Budapesten látta meg a napvilágot a világ első és második olyan orrszarvúja, akik mesterséges termékenyítés eredményeként születtek.
A nemzetközi együttműködés keretében elért világraszóló szakmai siker egyúttal új eszközt adott az orrszarvúak vadonbeli védelmével foglalkozó szakemberek kezébe is.
A Budapesti Állatkert szerteágazó természetvédelmi tevékenységének része a vadállatmentés is,
amellyel a világ állatkertjei közül aránylag kevesen foglalkoznak. A hazai állatvilág védett vagy fokozottan védett fajainak olyan egyedeinek mentéséről van szó, amelyek valamilyen okból emberi segítségre szorulnak. Például törött szárnyú gólyák, mérgezett sasok, fészekből kiesett énekesmadarak, telelésben megzavart denevérek is akadnak a mentett állatok között.
Az Állatkert vadállatmentő központjában évente kétezernél is több mentett állat kap második esélyt. Legnagyobb részük madár, így a hazai vadállatmentő helyek közül az Állatkertben mentik a legtöbb madarat, természetesen a partnerszervezetekkel. Így a nemzeti parkokkal vagy éppen a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködve.
A sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik. A rehabilitációt követően pedig visszajuttatják az állatokat természetes élőhelyükre.
Magyar Állatvédelem