Image default

Franciaországig repült a tápióbicskei nagy kócsag

Franciaországig repült a tápióbicskei nagy kócsag – számolt be pár napja a lenyűgöző teljesítményről a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága közösségi oldalán. 

Mint írják, a Lyon melletti Versailleux határában, az Étang Chapelier tavon figyeltek meg egy Tápióbicske határában gyűrűzött nagy kócsagot.

A madarat idén május 24-én fiókaként gyűrűzte meg Szénási Valentin, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre. Három hónappal később, augusztus 26-án pedig színes jelölőgyűrűje alapján azonosították Franciaországban.

“A gyűrűzési és megfigyelési helyszín közötti távolság 1119 km.”

Tehát a kócsag fiatal kora ellenére igen nagy utat tett már meg – olvasható a nemzeti park közösségi oldalán.

A nagy kócsag

A magyar természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is ez a faj látható. A nagy kócsag Magyarországon viszonylag gyakori fészkelő. Hazai állománya állandó, részben rövid távú vonuló, telelőterülete dél- és Nyugat-Európa. Kis számban, rendszeresen áttelel. Fészkelőállománya 4500 pár körülre tehető a legutóbbi felmérések alapján – írja az MME.
Eredetileg a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasok és ősmocsarak fészkelője volt, de megtelepedett a kisebb kiterjedésű nádasokban, halastavak nádszigeteiben, nádszegélyeiben is. Telepeinek nagysága változó, a 3-4 párostól a 80-100 párosig terjed. Fészkét legtöbbször sűrű, avas nádba rakja. Fészekalja 3-4, ritkán 5 világoskék tojásból áll. A kotlási idő 25-26 nap.
Más gémfélékhez hasonlóan a fiókák még röpképességük elérése előtt kimásznak a fészekből. A szülők ilyenkor tovább etetik őket. Erős napsütés esetén a az öreg madarak fiókákat szárnyukkal árnyékolják. Röpképességüket 34-35 napos korukban érik el. Főként a sekély, alacsony növényzettel ritkásan benőtt vizeken táplálkoznak. A nagy kócsag elsősorban halakat, kisebb mértékben csíkbogarakat, csíborokat, szitakötőlárvákat fogyasztanak, de békákat, gyíkokat, lótücsköt és kisemlősöket is fognak. Az ősszel vonuló, és a növekvő számban áttelelő példányok gyakran szürke gémekkel együtt egerésznek, pockoznak a tarlókon és lucernásokban.

Egy dávodi nádiposzáta Egyiptomig repült

De nemcsak a nádirigó képes ilyen elképesztő teljesítményre! Nemrégiben írtuk meg, hogy egészen Egyiptomig repült a dávodi kis nádiposzáta. Tavaly augusztus végén ugyanis egy Dávodon jelölt cserregő nádiposzátát Egyiptom déli részén fogtak vissza idén, még április elején.

A madarat Szudánhoz közel, Abu Simbel mellett ellenőrizték a Nasser-tó partján. A Nasser-tó valójában a Nílus egy visszaduzzasztott szakasza, amely mentén számos énekesmadár közlekedik a költőterülete és a telelőterülete között. A mostani visszafogás közel 2900 km távolságra van a Dávodi Madárgyűrűző Állomástól.

A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) Magyarország gyakori fészkelő madara, főleg a nagyobb kiterjedésű, sűrű nádasok lakója. Hosszú távú vonuló. A telet Afrikában tölti, a Szaharától délre lévő területeken.

(Forrás: DINPI/MME, Fotó: Pixabay)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Akár 4 év börtönt is kaphat az állatkínzó focista, aki bántalmazta macskáját – VIDEÓ

Marci

Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a kisgyerekekhez

magyarallatvedo

Újra lecsaptak a titokzatos lócsonkítók

magyarallatvedo