Egyre gyorsabban terjednek az apró, idegenhonos halak a hazai vizekben! A csupasztorkú géb után, most már az amurgéb is gyorsan terjed. Ez azért nagy gond, mert kiszorítja a hazai őshonos fajokat.
Rossz hírt közölt a Magyar Haltani Társaság honlapján: az invazív amurgéb megjelent a Bódvában. Sallai Zoltán a következőket közölte a Társaság oldalán ezzel kapcsolatban:
“A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, halközösségek vizsgálata projekt keretében végeztem felméréseket a Bódván, 2023. szeptember 13-án. Perkupánál a közúti híd alatt, nem messze a gyűrűzőtábortól, a folyó bal partján (X348729; Y771827) vízben gázolva halásztam elektromos halászgéppel. A viszonylag gyorsan áramló, kavicsos medrű folyószakaszon, a part menti növényzetből egy adult amurgéb került elő.
A faj tudomásom szerint korábban nem volt ismert a folyóból, így új fajként kezelhetjük.
AZ ELŐFORDULÁSI ADAT EGYRÉSZT BIZONYÍTJA A FAJ TOVÁBBI TERJESZKEDÉSÉT, MÁSRÉSZT RÁMUTAT, HOGY A GYORS SODRÁSÚ SZAKASZOK SEM AKADÁLYOZZÁK MEG A GRADÁCIÓJÁT.”
– írta.
Magyarországon 1997-ben, a Tisza-tóban találták meg elsőként az amurgébet – a 34. idegenhonos halfajként a hazai listán. Ez a hivatalos dátum, azonban a hal valószínűsíthetően már évekkel korábban birtokba vette a tavat, ugyanis fiatal és felnőtt egyedek is voltak az akkor már ott élő amurgébek közt. 2003-ban már a Tisza teljes szakaszán előfordult; 2008-ban a Kis-Balatonban, majd 2013-ra a Nyugati-övcsatorna vízrendszerében is jelen volt – közölte a MTT Múzeum.
A Tiszán “támad” a csupasztorkú géb
Sajnos újabb invazív halfaj terjed egyre gyorsabban a Tiszában! – közölte néhány hete a Halazin.
A csupasztorkú géb a Tisza több szakaszán is megjelent, ebből a kutatók arra következtetnek, hogy erőteljesen terjeszkedik – írták nemrég. A csupasztorkú géb eredetileg a Fekete-tenger nyugati és északi részébe ömlő folyókban és brakkvizekben él, de megtalálható volt a Duna vízgyűjtő körzetében is, Bukarest magasságáig. Az utóbbi években azonban elkezdett terjeszkedni, és már a Tiszán is egyre északabbra lehet találkozni vele – közölte az Agrárszektor.
A CSUPASZTORKÚ GÉBET (BABKA GYMNOTRACHELUS) A TISZA HAZAI SZAKASZÁN ELSŐKÉNT 2018-BAN, A KÖRÖS TORKOLATÁNÁL TALÁLTÁK MEG SALLAI ZOLTÁN ÉS MUNKATÁRSAI.
A halfaj fölfelé haladását 2019-ben a Körösben, majd a Hortobágy-Berettyóban is tapasztalták – olvasható a Magyar Haltani Társaság honlapján. Az utóbbi években a Tiszában is följebb jutott a faj, ezt igazolják az újabb észlelési adatai.
2023. október 14-én a szolnoki Tisza-szakaszon, fenekező horgászat közben a fajnak egy újabb példánya akadt a horogra, 2023. július 13-án pedig a Közép-Tiszán végzett hossz-szelvény-vizsgálat eredményeként Csataszög térségéből is kimutatták a faj jelenlétét a Társaság szakemberei. Ez utóbbi hely több mint 100 folyamkilométerrel esik följebb a Körös-torkolattól. Mint írták, a két újabb előfordulási adatból arra lehet következtetni, hogy a faj terjeszkedése tovább folytatódik a Felső-Tisza irányába.
Halkutatók szerint az egyik legfontosabb, hogy tudatosítsuk, egyik gébféle sem élvezi jelenleg a természetvédelem oltalmát. Korábban valóban szerepelt a tarka géb és a folyami géb is a védett fajok listáján, de ez mára megváltozott. Minden horgászt arra kérnek, hogy ne engedjen vissza egyetlen gébet se!
(Forrás: Halazin/Agrárszektor, Fotó: SÓLYOM NORBERT / MHTT)