Június közepén ismét fontos természetvédelmi feladat zajlott a Körös–Maros Nemzeti Park területén: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei több mint harminc parlagi sasfiókát gyűrűztek meg. A program célja, hogy hosszú távon nyomon kövessék a fokozottan védett ragadozó madarak életét, mozgását és állományának alakulását.
A gyűrűzés során nemcsak jelölést kaptak a fiókák, hanem számos olyan adatot is rögzítettek, amely a faj védelmét szolgálja.
Két nap alatt 33 sasfióka kapott gyűrűt
Június 15-én a Cserebökény központú mintaterületen dolgoztak az MME szakemberei. Nyolc fészekben összesen 16, 3,5–7,5 hetes fejlettségű parlagi sasfiókát gyűrűztek meg.
A területen további öt fészket is ellenőriztek, ezeknél azonban csak drónos felmérésre volt lehetőség, mivel a fészkek elhelyezkedése vagy a fák állapota nem tette biztonságossá a felmászást.
Másnap, június 16-án a Hódmezővásárhely környéki mintaterületen folytatódott a munka. Itt hét fészekben 17 sasfióka kapott gyűrűt, míg további öt fészeknél szintén drónnal végeztek ellenőrzést.
A Földeák, Óföldeák és Maroslele külterületén található három ellenőrzött fészek közül végül egyben tudtak gyűrűzést végezni, ahol három fiókát jelöltek meg.
Kétféle gyűrű kerül a fiókák lábára
A parlagi sasfiókák bal lábára hagyományos ornitológiai fémgyűrű, jobb lábukra pedig egy jól leolvasható, háromjegyű kódot tartalmazó színes jelölőgyűrű került.
Ennek köszönhetően a madarak későbbi megfigyelésekor sok esetben már távolról is azonosíthatók anélkül, hogy ismét be kellene fogni őket.
Nemcsak gyűrűzés, hanem tudományos adatgyűjtés is
A szakemberek minden egyes fiókáról részletes biometriai adatokat is rögzítettek.
Megmérték többek között:
- a testtömegüket,
- a karomhosszukat,
- a csüdhosszukat,
- valamint a farkuk hosszát.
Emellett DNS-mintát is vettek a madaraktól, a fészkek közeléből pedig köpeteket és genetikai vizsgálatokhoz szükséges tollakat is gyűjtöttek.
Fontos kiemelni, hogy a megadott 3,5–7,5 hetes kor nem a tényleges életkort, hanem a fiókák fejlettségi állapotát jelöli.
A parlagi sas Magyarország egyik legritkább és legértékesebb ragadozó madara. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint. A gyűrűzési adatok segítségével a szakemberek éveken, sőt akár évtizedeken át nyomon követhetik egy-egy madár életútját.
A faj védelmét szolgálja minden adat
A gyűrűzés nem jelent veszélyt a fiókákra, ugyanakkor rendkívül fontos szerepet játszik a természetvédelmi munkában.
Az így összegyűjtött adatokból a kutatók képet kapnak a fiókák fejlődéséről, túlélési esélyeiről, a költési sikerességről és arról is, hogyan változik a hazai parlagi sas állomány.
A korszerű drónos ellenőrzéseknek köszönhetően pedig azoknál a fészkeknél is elvégezhető az állományfelmérés, ahol a fák állapota vagy a fészkek elhelyezkedése miatt a mászás már nem lenne biztonságos.
A parlagi sasok megfigyelése és jelölése így továbbra is a hazai természetvédelem egyik legfontosabb feladata marad.
Magyar Állatvédelem
fotó: Balla Tihamér KMNP