Manapság már minden egyes nap kapunk híreket arról, hogy milyen veszélyeket hordoz a klímaváltozás, sőt, a saját bőrünkön is megtapasztaljuk azt – emlékeztettek. Sajnos azonban még mindig sokan azt gondolják, hogy ez nem igazi vészhelyzet, és nem figyelnek oda a veszélyt jelző hangokra. Sokan pedig úgy vélik, ez a probléma sokkal nagyobb annál, mint hogy egy ember viselkedése hatással lehetne rá. Pedig ha mindenki egy kicsit is tenne a környezete védelméért, az óriási előrelépés lenne globálisan is – hívták fel a figyelmet.

30 éve, 1991. október 21-én indult útjára a Földünkért világnap, amely egy világméretű kampány. A kampány jelszavát azóta számos, a jövőnkért tevékenykedő szervezet és kezdeményezés tűzte a zászlajára, amely nem más, mint hogy

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

Sajnos, habár korábban azt gondoltuk, hogy a klímaváltozás minket nem fog érinteni, tapasztalhatjuk, hogy ez nem így van. Ha pedig akár csak egy kis lépést is teszünk a környezetünk védelméért, és másokat is erre ösztönzünk, máris sokat tettünk a jelenünkért és a jövőnkért.

A túlfogyasztás is óriási veszélyt jelent. Idén 7 hónap alatt éltük fel azt a tartalékot, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ebben az évben augusztus 2-re esett a globális túlfogyasztás napja, ami azt jelenti, hogy az azt követő 5 hónapban csak elveszünk a bolygótól, többek között vizet, levegőt, élelmet. A túlfogyasztás napja a 70-es évek óta egyre korábban jön el. Idén 5 nappal kitolódott.

A pontos időpontot a Global Footprint Network számítja ki a nemzeti ökológiai lábnyom, és biokapacitás adatok alapján. A környezetvédők szerint ahhoz, hogy ezt a folyamatot vissza lehessen fordítani, először a fosszilis energiahordozókkal kéne leszámolni.

Veszélyben a biológiai egyensúly

A kihalás egy faj létének teljes megszűnését jelenti, ami akkor következik be, amikor egy faj utolsó egyede is elpusztul. A kihalt állatok további fajok kihalását eredményezhetik, ezzel kihalási láncolatot alkotva, és ez a lánc jelentősen csökkenti a biológiai környezet változatosságát, vagyis a biodiverzitást, veszélyeztetve így a biológiai egyensúlyt – tudjuk meg az xforest.hu cikkéből.

A biológiai egyensúly létfontosságú a megfelelő minőségű levegőhöz, az elérhető ivóvízhez, vagy a megfelelő mennyiségű táplálékhoz. Habár a kihalás egyrészt evolúciósan irányított természetes folyamat, ezt sajnos az emberi tevékenység felgyorsította.

A Vörös Lista egyes fajok (állatok, gombák és növények) természetvédelmi státuszának legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre. A Vörös Listán 9 kategóriában találhatjuk meg a világ élőlényeit a természetvédelmi helyzetüknek megfelelően. Ez a lista pedig a biodiverzitás egészségi állapotának kritikus mutatója.

A Vörös Lista alapján napjainkra

900 faj halt ki teljesen, további 79 faj tekinthető vadon kihaltnak, és 8188 faj súlyosan veszélyeztetett. Összesítve, a kihalás jelenleg is több mint 37400 fajt fenyeget.

Ez az összes faj 28 százaléka. A kihalt állatok között van például az erszényesfarkas, a kvagga, a tengeri nyérc, a karibi barátfóka és a jávai tigris is. Globális szinten a veszélyeztetett fajok megmentésére számos kezdeményezés létezik, például rezervátumok, természetvédelmi övezetek, edukációs és ismeretterjesztő programok.

De egyéni szinten is nagyon sokat tehetünk ezért. Akár anyagi, akár idő ráfordítással, akár önkénteskedéssel támogathatunk természetvédelmi szervezeteket. Emellett a veszélyeztetett fajok védelmében fontos a környezetbarát életmód kialakítása és gyakorlása.

Fontos, hogy használjunk minél kevesebb műanyagot, mivel az óceáni műanyaghulladék számos állat halálát okozza. Ne vásároljunk olyan termékeket, amelyek előállítása veszélyeztetett állatok életébe került. Ültessünk őshonos növényeket. Vigyázzunk az úton az ott élő állatokra, és védjük a természetes élőhelyüket.

Ha minden nap tudatosan kezdünk el környezetbarát módon élni, az mind a saját életünkre, mind a környezetünk életére nézve, nagyon pozitív hatásokkal fog járni.

(Forrás: Agroinform, Fotók: gyereahogyvagy.hu, shutterstock)

Magyar Állatvédelem