Nagyszabású, egész délutánt felölelő állatvédelmi szemináriumot rendezett meg pénteken az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja. A tematikus előadássorozaton neves szakértők, köztük klinikai szakpszichológus, etológus, igazságügyi állatorvos, kriminológus ás pszichopedagógus is megszólalt azzal a céllal, hogy minél több információt adjanak át az állatkínzók profiljáról, valamint arról, milyen sokrétű okrendszer vezet oda, hogy valakiből állatbántalmazó váljon.
Az állatkínzók köztünk járnak
Dr. Vetter Szilvia, az Állatvédelmi Központ vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatkínzók köztünk járnak, úgy véli, hogy a neveltetésnek és a szocializációnak is hatása van arra, hogy kiből lehet állatkínzó.
– Állatmentőktől nagyon gyakran hallok olyan történeteket, amikor hátrányos helyzetű közösségekből, szegregátumokból mentenek állatokat. Legutóbb egy olyan bull típusú kutyáról hallottam, akinek a gyomrából utána nylon darabokat sikerült kinyerni. Alig tudták menteni a kutyát, mert az ott élő 20-25 fős közösség érzelmileg kötődött az állathoz – bár enni, inni nem adtak neki, egy láncon tartották menedék nélkül és ütötték is időnként. Az ő viszonyulásuk a kutyához szerető volt, bármilyen furcsán hangzik is ez – mesélte Dr, Vetter Szilvia.
Úgy véli, ennek oka a szegénység pszichológiájában rejlik, ami megkülönböztet beilleszkedett és kiilleszkedett életformát. Ez utóbbiba a társadalom perifériájára szorult személyek tartoznak, és ami számunkra deviáns, vagy irracionális cselekvési forma, az egy más közösségben a túlélést is jelentheti.
A letöltendő szabadságvesztést nem tartja csodafegyvernek, ugyanakkor ő maga is azt gondolja, hogy sokszor túlságosan enyhe ítéletek születnek.
– Egy olyan fiatalember esetében, aki olyan közegből jön, hogy nem tudják, hogyan kell szeretni az állatot, nem hogy hogyan kell tartani, az ő esetében nem látom, hogy 2-3 év szabadságvesztés hogyan tudná fejleszteni az etikai érzékét és nem látom, hogy hogyan viszonyulna jobban az állatokhoz utána, mint előtte – tette hozzá.
„Aki egyszer kínzott álltatot, később is fog”
Kitanics Márk klinikai szakpszichológus hasonló gondolatokat fogalmazott meg akkor, amikor rámutatott arra, hogy az állatkínzás lehet következmény és előzmény is, ugyanakkor egyértelműsítette, hogy az állatokkal kapcsolatos rossz bánásmód és az erőszakos bűncselekmények között egyértelmű összefüggés lelhető fel.
A szakértő hangsúlyozza, hogy számos ok vezet oda, hogy valakiből állatkínzó lesz. Ilyen például az aktuális frusztráció, a szadisztikus vagy az antiszociális személyiség, az elmebetegség, a szexuális zavar, a mentális hanyatlás, a hiányos szocializáció vagy a gyenge intellektuális nívó.
– Akinek gyenge az intellektuális nívója, az nem látja be, hogy mik a mások szükségletei és az igények kielégítésével sem foglalkozik – húzza alá, hozzátéve: aki azt látja otthon, hogy az állatot kínozni, gyötörni, ütni kell, aki azt látja, hogy a tyúkokba bele lehet rúgni, akkor erre szocializálódik, ezt fogja maga is csinálni.
Emlékeztetett arra a klinikai szakpszichológus, hogy a sorozatgyilkosok esetében három jellegzetesség figyelhető meg: a pirománia, az ágybavizelés és az állatkínzás. Ez utóbbi a hatalmaskodással jár, a fesztültség és az agresszió levezetésére használják, vagy pedig gyakorlásként fogják fel mielőtt embereken hajtanák végre cselekedeteiket.
Rámutatott arra is, hogy az Egyesült Államokban 2009-ben végeztek egy kutatást, amelyből kiderült, hogy az állatkínzók 84 százaléka férfi, nagyobb részük alacsony jövedelemmel és alacsonyabb iskolázottsággal bír, alkohol-, nikotin-, drog- vagy játékfüggők is fellelhetők közöttük, illetve olyanok is, akik korábban követtek már el erőszakos bűncselekményeket. A hátterüket kutatva gyermekkori magatartás és viselkedészavarok is felmerültek.
– Aki egyszer kínzott állatot felnőttként, az később is fog – húzta alá Kitanics Márk. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartja az állatkínzók után követését. Emellett szükségesnek tartja a társadalmi edukációt, a társadalmi gondolkodás átalakítását, a megfelelő terápiás eszközök kialakítását.
Folytatjuk.
magyarallatvedelem.hu