Szabó Rebeka a Párbeszéd nevű formáció képviselője nyílt levelet írt Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztosnak, melyben a Közös ügyünk az állatvédelem 250 millió forintos támogatását firtatta. Ovádi Péter válaszolt is Szabó Rebekának, akitől a fővárosi ígéreteket kérte számon. A levélváltást változtatás nélkül közöljük.
Nyílt levél Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos részére
Tisztelt Kormánybiztos úr!
A Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány 250 millió forintnyi közpénzt oszt szét ebrendészeti telepeket működtető szervezetek és önkormányzatok között.
A címzettek kiválasztásának szempontjai nem kaptak nyilvánosságot, és számos körülmény arra utal, hogy ez a lépés nem szolgálja kétségkívül tarthatatlan helyzet érdemi javulását, és a negyedmilliárd forintos ráfordítás nem jár elegendő előrelépéssel az állatvédelem és a gyepmesteri telepek működése terén.
Rendkívül aggályos , hogy az állatvédelemben aktív civilek jelzései szerint számos olyan helyhatóság is az juttatás címzettjei között szerepel, amely semmilyen ebrendészeti tapasztalattal, illetve infrastruktúrával nem rendelkezik. Ilyen a 30-30 millió forinttal segített Kompolt és Nagydobos, a 10 millió forintot kapó Tiszafüred, de ide sorolható Balmazújváros (25 millió) is, ahol csak a jövőben terveznek valamiféle ebrendészeti tevékenységet, illetve telephelyet megvalósítani. Emellett olyan szervezetek is vannak köztük, amelyek egyáltalán nem foglalkoznak a hozzájuk kerülő állatok gazdásításával.
A hazai állatvédelem egyik legsúlyosabb problémája, hogy ahol valóban van szándék, ember és infrastruktúra is ahhoz, hogy a gazdátlan, bajba került állatokon segítsenek, és adott esetben már bizonyítottak is, hogy nemcsak a kutyák-macskák begyűjtésével, hanem a megelőzéssel, ivartalanítással és felelős gazdához juttatással is foglalkoznak, oda jellemzően semmilyen normatív, kiszámítható formában nem jut állami támogatás. Ezen a gondon a mostani, ötletszerűnek tűnő forráselosztás nyilvánvalóan nem tud segíteni.
Kérem, hogy a fentiek nyomán szíveskedjék tájékoztatni:
– Milyen igény- és helyzetfelmérés, illetve milyen tények és adatok alapján választották ki a 250 millió forintos összes támogatás itt felsorolt címzettjeit?
– Hogyan fogják ellenőrizni, hogy a támogatáshoz jutott szervezetek valóban teljesítik az elvárt feltételeket? Mi biztosítja azt, hogy nem a befogott a befogott ebek jogszabályszerű, de morálisan nem elfogadható elpusztítását fogják közpénzből finanszírozni? Különösen aggasztó ez, hiszen a gyömrői Kutyamentsvár esete világosan megmutatta, hogy a meglévő menhelyek és ebrendészeti telepek ellenőrzésére sincs elegendő kapacitás.
– Miért támogatnak ebből a forrásból olyan címzetteket, ahol nem folyik ebrendészeti tevékenység? Új ebrendészeti telepek nyitásáról nem kommunikáltak; készülnek-e ilyen lépésre, ha igen, mely településeken?
– Miért nem feltétele a támogatásnak, hogy annak egy részét ivartalanításra fordítsák? A közleményben szereplő “beszámolóval együtt benyújtandó hosszútávú akcióterv” véleményem szerint nem ad elegendő garanciát arra, hogy már a támogatást követően rövidtávon elkezdődik az érintette települések kutya (és macska) állományának ivartalanítása.
Ön azt is bejelentette, hogy 15 millió forintot különítettek el a gyömrői Kutyamentsvár Alapítvány által működtetett menhelyről kimenekített állatok ellátására. Ez nyilván fontos lépés, bár kutyánként mintegy 58 ezer Ft-t jelent csupán, ami az ismert állatorvosi költségeket sok esetben nem fogja fedezni. Emellett problémának tartom, hogy bár többszöri kérés ellenére nem volt szoros hatósági kontroll a kutyák kimentése során, nem volt a helyszínen chipezés és ennek alapján nyilvántartás, nehéz lesz visszakövetni, hogy melyik állat származik erről a menhelyről.
Számos civil szervezet erején felül vesz részt a gyömrői állatok mentésében és befogadásában.
Kérdezem kormánybiztos urat, hogy az Ön közreműködésével alapított Veszprémi Állatvédelmi Kompetencia Központ hány állatot vett, illetve vesz át a Mentsvártól?
Az elborzasztó gyömrői eset, és az egyéb ismert visszaélések fényében milyen konkrét lépésekkel készülnek javítani az ebrendészeti telepek ellenőrzését, szakmai szupervízióját, biztosítani az állatjóléti szempontoknak megfelelő, etikus működést?
Az állatvédelem akkor lesz valóban közös ügyünk, ha a közös erőforrásainkat kezelő kormányzat azzal a felelősséggel és átláthatósággal jár el benne, amelyet a finanszírozást a befizetett adók révén biztosító állampolgárok joggal elvárnak.
Mielőbbi érdemi válaszában bízva, tisztelettel:
Szabó Rebeka, Budapest, 2024. január 26.
(a dátum az eredeti posztban is így szerepel, így azt sem nem módosítottuk -a szerk.)
Válaszlevél Szabó Rebeka országgyűlési képviselő részére!
Tisztelt Szabó Rebeka Képviselő Asszony!
Én a kölcsönös kommunikációban hiszek, ezért ahogy eddig, úgy természetesen most is válaszolok a kérdéseire.
Az állatvédelem területén nem lehetünk elég hálásak azoknak a civil szervezeteknek, melyek nap mint nap fáradhatatlanul dolgoznak az állatok jóllétének megteremtéséért – az elmúlt években több mint másfél milliárd forinttal támogattuk tevékenységüket, mindez nagyságrendekkel meghaladja a rendszerváltás óta a szektornak juttatott állami forrásokat. Az állatvédelem a helyi közösségekben csak akkor tud megfelelő színvonalon működni, ha abból kiveszik a részüket az önkormányzatok, a civil szervezetek és a hatóságok is. Az elmúlt években számos olyan településen jártam, ahol az állatvédelmi feladatokat kimagasló színvonalon látják el, míg egyes településeknek további szakmai és anyagi segítségre van szükségük ahhoz, hogy felzárkózhassanak ezen a területen.
A kóbor állatok magas száma az ország keleti térségében nagy problémát jelent, ezért is szerepel a támogatásban részesült telepek között javarészt ebben a régióban levő létesítmények. Új ebrendészeti telepek is fognak létesülni, többek között az Ön által is hivatkozott Kompolt településen számos szakmai egyeztetést tartottunk civil szervezetek segítségének bevonásával.
Nem lehet elmenni a megelőzés fontossága mellett és a felelős állattartás népszerűsítése mellett sem, ezért is kell a telepeknek megelőzési akció-tervet készíteni, továbbá ahogy ez eddigi években, így idén is országos ivartalanítási programot fogunk indítani a nem kívánt szaporulatok megelőzése érdekében.
Jelzem, hogy a most támogatott ebrendészeti telepekre helyismerettel rendelkező civil szervezetek tettek javaslatot.
Bizonyára nem ismert Ön előtt az ún. kóbor állat rendelet sem, hiszen az ebrendészeti telepek egységes szabályozásának hiányára hivatkozik. Az ebrendészeti telepek jogszerű működését a járási hivatalok ellenőrzik, de a támogatás feltételei között szerepel az állatvédő szervezetekkel való együttműködés és az állatbarát szemléletnek megfelelő működés kötelezettsége is.
Képviselő asszony, én a fenntartható és cselekvő állatvédelemben hiszek, és ebben a szellemben fogjuk folytatni munkánkat 2025-ben is! Várjuk szeretettel Veszprémben, ahol a PUMI Állatvédelmi Kompetencia Központban Gyömrőről mentett kutyákkal is megismerkedhet.
U.i.: Kérem, hogy Ön is tiszteljen meg a válaszával azzal kapcsolatban, – amit már két éve kérdezek – hogy a fővárosi civil szervezetek működését mivel segítették, milyen felelős állattartást célzó programokat és pályázatokat indítottak, mikor készül el a fővárosi állatvédelmi charta, és mikor költözik méltó helyre az Illatos úti ebrendészeti telep?
Tisztelettel:
Ovádi Péter