Megszületett az első kis szürkemarha borjú a Körösöknél! A kicsi születése jelzi, hogy megkezdődött a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kardoskúti Sóstói Állattartótelepén.
Az apróság október 30-án reggel látta meg a napvilágot. A pirók színű, egészséges üsző a legelőn jött a világra, a tehéngulya ugyanis még ezekben a napokban is kijár a telep környéki gyepekre. Anyja egy fiatal tehén, akinek ez az első borja. A borjú és szülője a téli szálláson az elkülönítőbe, nyugodt körülmények közé kerültek.
A szürkemarhák ellési szezonja rendszerint november elején kezdődik, s a legtöbb borjú november végén – december elején jön a világra. A KMNPI Sóstói Állattartótelepén ebben az ellési szezonban mintegy 200 borjút várunk.
A magyar szürke szarvasmarhák utódai világos pirók, pirók, vagy sötét pirók színben jönnek a világra és hathónapos korukra érik el felnőtt, szürkés színezetüket.
November elején sorra jönnek világra az első borjak
Korábbi cikkünkben már jeleztük, hogy hamarosan tucatnyi szürkemarha borjú születésének örülhetünk a Körösöknél, hiszen minden évben novemberben indul az ellési szezon.
Kellemes őszi időben, jó minőségű legelőkön időznek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepének őshonos juhai és magyar szürke szarvasmarhái. Mint írta a nemzeti park, néhány napja, a magyar szürke szarvasmarhák a legelőkön vannak még. A telep környékén, három gulyában legeltetik őket.
A szürkemarha könnyen, emberi segítség nélkül, természetes úton hozzák világra borjaikat. Az ellések zöme éjszaka és hajnalban történik. Az újszülött szürkemarha borjú életerős, életképessége már az első pillanatban szembetűnő. A kapcsolat anya és borja között rögtön kialakul: a tehén a borjú fejétől indulva lenyalja a magzatmázat. Ez a tehén és újszülöttje között talán a legfontosabb mozzanat, a kötődés kialakulásában a magzatmáz szagának és az anya hangjának egyaránt fontos szerepe van. Az egészséges borjú mihelyt talpra áll, azonnal keresi anyja tőgyét és szopni kezd. Első tápláléka a föcstej, amely nagyobb fehérje- és zsírtartalmú, mint a későbbi tej, ugyanakkor vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagabb. Legnagyobb szerepe pedig a borjú egészségvédelmében van, mivel ellenanyagokat tartalmaz. A borjak felváltva szopják a tőgybimbókat. Egy életerős borjú testtömege 20 – 35 kg.
A friss borjak először kis létszámú óvodákba, majd 1-2 hét elteltével, népesebb iskolákba kerülnek. Néhány napos korukban egyedi jelölést (krotáliát) kapnak és életük végéig ezen a számon tartják őket nyilván. Kezdetben csak szopnak, később kiegészítő takarmányt is adnak nekik. Világra jövetelükkor pirók, világos pirók vagy sötét pirók színűek, majd leválasztásuk után, hat hónapos koruk tájékán nyerik el jellegzetes, szürke színüket.
Idén a változékony időjárás mellett is jó minőségűek voltak a gyepek, így a juh és a szürkemarha állomány is jó kondícióban várják a telet. A kellemes őszi időben sokat pihennek. A tágas legelőkön szabadon, komfortosan érezik maguk – írták.
A megfelelő legelőhasználat gondos gazdát igényel, aminek a gulyások, juhászok és a nemzeti park dolgozói igyekeznek legjobb tudásuk szerint megfelelni. A helyes legelőgazdálkodással a területet is megfelelő ökológiai állapotban tudják tartani. A nyár folyamán elegendő mennyiségű takarmányt tároltak be télire, így az őshonos házi állatok téli ellátása is biztosított.
(Forrás: KMNPI, Fotó: Lengyel György, Palcsek István Szilárd)
Magyar Állatvédelem