Terézváros polgármestere, Soproni Tamás szerint egy „újszerű megoldással” akarnak véget vetni a Nyugati téri galambok „évtizedes problémájának”. A kerület első embere Facebook posztban számolt be kezdeményezéséről:
„Sassal és héjával látunk neki egy újabb sok évtizedes probléma megoldásának a Nyugati téren. A jelenlévő galambok sok-sok éve borítják már be ürülékkel a teret, ráadásul fertőző betegségeket is terjesztenek, ezért a rendszeres takarítás mellett újszerű megoldást is kerestünk: solymásszal fogatjuk be a madarakat.
Sosó, a szirti sas és Törpi, a rettenet (igen, ez a teljes neve), a Harris-héja mostantól hetente két-három alkalommal fogja riogatni a galambokat a téren, hogy azok a háztetőkön elhelyezett, kukoricával teleszórt ketrecekben keressenek menedéket, ahonnan aztán elszállítják őket. Solymászunk, Fuszonecker Gergő azt ígéri, hogy jövő nyárra nagy valószínűséggel száz alá csökkenthető a tér galambjainak száma, ami most ezernél is többre tehető.”
Nem fog működni városi környezetben?
A poszt alatt a kommentelők nem fogadták kitörő örömmel az „újszerű megoldást”. Az egyik hozzászóló a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől idéz egy elég erős ellenérvet:
„A parlagigalamb-mentesítést csak akkor van esélye a döntéshozó városvezetőknek sikerre vinni, ha megértik és elfogadják, hogy az előállt helyzetért nem a madarak, hanem kizárólag az emberi gondatlanság, nemtörődömség okolható, és csak ezen okok megszüntetésével lehet kezelni a parlagi galamb problémát.”
„Ami biztosan nem működik települési környezetben: riasztás ragadozómadarakkal.”
„A madarak tömeges befogása elsősorban nem technikai, hanem etikai, állatvédelmi kérdés. Mivel területhűek, értelmetlen akár ezer kilométerre is elvinni őket, mert visszatérnek; a befogott madarak akár ezres-tízezres nagyságrendű elpusztítása pedig vállalhatatlan és értelmetlenül kegyetlen döntés lenne.„
A posztoló a kétkedők meggyőzésére egy linket is tett irománya alá: https://mme.hu/parlagi_galambok
Mi a megoldás?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint, ha már elszaporodtak a galambok, települési szinten igen nehéz és költséges megszabadulni tőlük. Először is pontosan kell ismerni a probléma nagyságát, amihez fel kell mérni az állomány nagyságát és az érintett területeket, majd ennek ismeretében ki kell dolgozni egy komplex cselekvési tervet. Ennek alapja a lakosság tájékoztatása, partnerként való kezelése és bevonása a galambmentesítésbe. Meg kell értetni az emberekkel, hogy saját egészségvédelmük miatt sehol, semmilyen körülmények között nem szabad etetni a galambokat, és a kommunális hulladékkal is sokkal gondosabban kell bánni, a kukákat, konténereket mindig gondosan vissza kell zárni.
„Nem a galambürülék okoz kellemetlenséget, hanem az emberi”
Fentiekre világított rá több helyi lakos, akik szerint először az alapproblémát kellene orvosolni:
„A legalja szemetelő alkoholista, utcára okádó-szaró féreg „ember” ellen is ilyen vehemensen lép fel a kerület, amiből 20x annyi van, vagy csak az állatok ellen??!!”
„Aki nap mint nap arra jár, az tudja hogy elsősorban nem a galambürülék okoz kellemetlenséget, hanem az emberi. A felüljáró alatti részt egyesek köz wcnek használják és nem csak vizelet van ott. Most hogy nem volt esőzés elviselhetetlen a tömény vizeletszag.”
„Egyúttal nem lehetne eltüntetni a tróger, alja, drogos, hangosan balhézó népeket is köztük a magukat áruló nőkkel, férfiakkal együtt?”
„A Nyugati teret egyedul a galambok teszik szeppe… Miert nem lehet vegre beken hagyni oket? Nagyon szomoru, ami tortenik”
Nem derül ki mi lesz a befogott galambokkal
Rengetegen viszont a befogott madarak sorsa miatt aggódnak. Ezekből is csak néhány kommentet mutatunk:
„Az is érdekelne, hogy mi lesz a befogott madarak éppen fészekben lévő fiókáival? Humánusan éhen halnak?„
„Solymász úr solymaira mit fognak ereszteni, ha már ők is nemkivànatosak lesznek?”
„Az így összefogdosott madarakat a solymász elszállítja majd a Nyugati térről.” Hová szállítja el, mi lesz a galambokkal? Erről bölcsen hallgat a cikk. (Az Önkormányzat cikke ITT található – a szerk.)
Itt, a város közepén, jó eséllyel ragadozó madárral történő vadászat történik (a befogási tevékenység is vadászatnak minősül), aminek a végén a befogott állatokat feltehetően megölik. Nem véletlenül maradt ki a madarak további sorsáról szóló tájékoztatás. Amennyiben a vadászatra az önkormányzat kért engedélyt akkor is ez a vége, ha nem, akkor pedig orv/illegális vadászattal állunk szemben. (…)”
Csak elriasztja a galambot?
„Most beszéltem egy férfival akkora a sólyom amit nevel ,mint a felsőteste .A csávó 180 cm .Volt egy szemfedő a madaràn ,kérdeztem mi célt szolgál. Azt mondta ez a madár ha leveszi róla bármit levadàsz,akár az én 14 kilós kutyámat. Yorkikra nem árt figyelni. Aki tapsikol ennek az nem más mint egy agyhalott. Nem véletlenül nincsenek a városba. Az emberi gonoszsagnak nincs határa!”
Szegeden solymokkal akarták kiírtani a galambokat
A vándorsólyom sikerrel vethető be a túlszaporodott galambok ellen. Egy sólyom naponta megeszik egy galambot, ez évente 365 galamb. Egy sólyompár esetében megduplázódik ez a mennyiség, fiókanevelési időben pedig akár napi hat-nyolc galambot is elfogyaszthatnak a sólyomszülők és -fiókák együttesen. Ezt Kókai Károly, a Magyar Madártani és Temészetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának alelnöke mondta el a Délmagyarnak.
Végül pedig mutatjuk, hogy a Nyugati téren az „újszerű megoldás” nemcsak a galambokra veszélyes.
Az említett cikkben a szekértő felhívta a figyelmet, hogy ahol nagy üvegfelület van, ott nem alkalmazható ez a módszer. „A nagy üvegfelületeknek nagyon könnyen nekirepülhet a milliós értékű, szelídített vadászmadár. Hogy a veszély mennyire valós, jelzi, épp a minap történt meg: egy ablaküvegnek repült, elpusztult, nőstény karvalyra hívták föl járókelők a szakember figyelmét; a ragadozó mellett még ott volt a sérült galamb, melyet a karvaly meg akart fogni.”
Magyar Állatvédelem
címlapkép: „2023.10.11. Galambvadászat a Nyugati téren, Soproni Tamás polgármester részvételével.” – Soproni Tamás Facebook oldala