Miután egy albizottság elfogadta a török állatvédelmi törvényjavaslat módosításait, -amelyek heves vitát váltottak ki a kóbor kutyák sorsáról,- a törökországi parlamentnek döntést kell hoznia.
Korábban mi is beszámoltunk a török törvényjavaslatról, melyről az anakarai országgyűlés várhatóan még hétfőn végleges döntést hoz az ügyben. A törvényjavaslat kritikusai szerint az a kutyapopuláció válogatás nélküli selejtezésére irányul, míg a támogatók szerint a törvényjavaslat szükségességét az agresszív kutyák által elkövetett, különösen a gyermekeket és az időseket ért halálos kimenetelű támadások számának növekedése indokolja.
A fő ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) vezeti az albizottság által nemrég elfogadott törvényjavaslat megakadályozására irányuló erőfeszítéseket. A CHP törvényhozóinak a kutyatámadások áldozatainak családjaival szembeni magatartása a korábbi parlamenti vita során, valamint a magukat „állatvédőknek” nevező csoport ellentmondásos tüntetései a parlament előtt kiváltották a kormány haragját.
A módosításokat a parlament várhatóan még az augusztusi nyári szünet előtt elfogadja. Ha jóváhagyják, az elnökség elé terjesztik végleges jóváhagyásra és végrehajtásra.
A köznyelvben „kóbor állatokról szóló törvényjavaslatként” ismert, 17 cikkelyből álló, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AK Párt) által benyújtott javaslatban szerepel egy olyan cikkely,
amely a fájdalmas, halálos beteg, közegészségügyi kockázatot jelentő vagy túl agresszív kutyák elaltatására szólít fel. A kifejezést a törvénytervezet végleges tervezetéből törölték.
Recep Tayyip Erdoğan AK pártelnök megvédte a törvényjavaslatot, miközben ostorozta az ellenzéket, amiért kihasználja a kérdést. Egy múlt szerdai beszédében Erdoğan azt mondta, hogy
a törvényjavaslat segít Törökországnak abban, hogy az egyre növekvő kutyatámadások közepette biztonságosabbak legyenek az utcák az emberek számára.
Az AK Párt szövetségesével, a Nacionalista Mozgalom Párttal (MHP) együtt rendelkezik többséggel a parlamentben. Ömer Çelik, az AK párt szóvivője múlt kedden sajnálkozott, hogy a kritikusok úgy állították be a törvényjavaslatot, mint ami „mészárlásoknak” készítené elő az utat.
„Ez egy olyan ügy, amely az embereket bántja. Gyerekeket támadnak meg, és idős embereket támadnak meg. Igazságtalan azt mondani, hogy ez a törvényjavaslat mészárlásokról szól. Ez egy olyan törvényjavaslat, amelyhez mindenkitől kértünk hozzájárulást. Nem fogadhatjuk el az emberek elleni (kutya)támadásokat” – mondta.
A török elnök korábbi törvénye is megbukott
Erdoğan elnök, aki maga is kutyatulajdonos, egy májusi beszédében rámutatott a kóbor kutyák jelentette veszélyre, amelynek számát mintegy 4 millióra becsülik. Figyelmeztetett a veszettség fokozódó kockázatára is, ami miatt Nagy-Britannia utazási tanácsot adott ki Törökország ellen. Az elnök, aki két példátlan állatjóléti törvénytervezet kidolgozója, amelyeket 2004-ben és 2021-ben fogadtak el,
elismerte, hogy nem sikerült a kóbor kutyák problémáját a „befogás-ivartalanításs-szabadon engedés” módszerével kezelni, és hogy jobb megoldásra van szükség.
Erdoğan egy szerdai beszédében megismételte a kockázatot. Pártja frakcióülésén a parlamenti képviselőkhöz szólva azt mondta, hogy a nemzet „megoldást” vár a kérdésre. Az elnök szerint ez egy olyan ügy, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni csak azért, mert az ellenzék és egyes médiumok ellenzik. „Mi csak a nemzet elvárását halljuk. Bár egyesek hajlamosak figyelmen kívül hagyni, Törökországnak van egy kóbor kutyakérdése. Olyan kóbor kutyapopulációnk van, amilyet sehol máshol a világon nem látni. Ezek a kóbor kutyák megtámadják a gyerekeket, általában az embereket és más állatokat. Közlekedési baleseteket is okoznak” – jelentette ki Erdoğan.
Az emberek elleni közvetlen támadások mellett a kutyákat okolják számos olyan halálos közlekedési balesetért, amelyekben a sofőrök letérnek az útról, hogy elkerüljék a hirtelen kiugró kutyák elütését.
Most akkor mégsem altatnának?
A törvényjavaslat értelmében az önkormányzatok kötelesek összegyűjteni a kóbor kutyákat, és menhelyeken elhelyezni őket, ahol ivartalanítanák őket. Bár közvetlenül nem hivatkozik az „eutanáziára”, a török törvények egy meglévő cikkelyének végrehajtására szólít fel az elvadult kutyák állatorvosi felügyelet mellett történő elaltatására.
- Az önkormányzatoknak 2028-ig kutyamenhelyek építésére vagy a meglévő menhelyek körülményeinek javítására is köteleznék őket.
- Azok a polgármesterek, akik nem tesznek eleget a kóbor kutyák ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségeiknek, hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnának.
- Emellett a háziállataikat elhagyó emberekre kiszabott bírságokat 2000 TL-ről (20.000 Ft) 60 000 TL-re (600.000 Ft) emelnék.
Murat Pınar, aki egy olyan egyesület vezetője, amely az utcák kóbor kutyáktól való védelmét célzó intézkedésekért kampányol, elmondta, hogy 2022 óta – amikor is 9 éves lányát, Mahrát elgázolta egy teherautó, miután két agresszív kutya elől menekült – legalább 75 ember, köztük 44 gyermek halt meg kutyák által okozott támadások vagy közlekedési balesetek következtében.
Pınar „Biztonságos Utcák és az Élethez való Jog Védelme Egyesület” az összes kóbor kutya eltávolítását követeli az utcákról. Azt szeretné, ha a jogszabály még az augusztusi nyári szünet előtt elfogadásra kerülne. A múlt heti vita első napján Mahra édesanyja meglengette lánya cipőjét, azt állítva, hogy az ellenzéki törvényhozók a kutyák életét a gyermekek életével szemben helyezik előtérbe.
A kutyák és macskák mindenütt jelen vannak a török utcákon, és a helyiek gyakran etetik őket, ami a populációjuk növekedéséhez vezet. A kóbor kutyák többnyire ártalmatlanok voltak egészen az elmúlt évekig, amikor falkában kezdtek el kóborolni és időnként elkergették az embereket.
dailysabah.com – Magyar Állatvédelem