Vérszomjas ragadozó, hihetetlenül jól tájékozódik és 450 millió éve él a Földön! Ez az állat a tengeri ingola, amely tökéletes túlélő.
Van egy állat, amely már olyan régen a Földön van, hogy jóval a dinoszauruszok, és még megdöbbentőbb módon a fák előtt a bolygónkon élt – írja az IFLScience. A tengeri ingola elnevezésű állkapocs és csontok nélküli, vérszomjas élősködő szuperképessége pedig az, hogy képes bárhonnan visszatalálni az édesvízbe.
A 24.hu említi meg, hogy a furcsa, angolnára hasonlító lény a hihetetlen életútjukról kapta a nevét, amelyet mindig édesvízi folyókban és patakokban kezdenek, mielőtt a Csendes-óceánba vándorolnának.
A testvégződésüknél furcsa, mondhatni harmadik szemmel rendelkező állatok egy életen át vándorolnak az óceán felé, amikor azonban elérik az ivarérettséget és készen állnak a szaporodásra, vissza kell térniük az édesvízi környezetbe.
A megfigyelések szerint a ragadozó a kör alakú, állkapocs nélküli száját tüskés tapadókorongként használja a halak és tengeri emlősök testén való élősködésre. Itt vérrel és testnedvekkel táplálkozik, amely után kör alakú seb marad a gazda testén. A tengeri ingola habár ragadozó, azonban nem öli meg áldozatát, mivel parazita, így élő gazdatestre van szükségük, hogy táplálkozzanak. A taktika pedig úgy tűnik, működik, lévén a faj több száz millió éves.
Érdekes megjelenésű lény!
A tengeri ingola ragadozó, melynek teste angolnaszerű, páros úszók nélkül. Szája kerek, korong alakú, nyílása alsó állású. A felső állkapcsi lemez keskeny, 2 foggal, az alsón 7-8 fog van. Testének elülső részén mindkét oldalon 7 kopoltyúnyílás van. Homlokán egy páratlan orrnyílás található. Nyelve henger alakúan megvastagodott, és szarufogakkal van ellátva; gyűrű alakban rendeződnek. Két hátúszója van, ezek egymás közelében helyezkednek el. Az elülső nyelvlemez közepén nincs beszögellés. A szívótölcsérré fejlődött száj szélén rojtszerű nyúlványok, belső oldalán pedig erőteljes, fekete szarufogak találhatók. A tengeri ingola színezete kora és előfordulási helye szerint változó, többnyire világosszürke vagy világoszöld fekete márványozással. Hosszúsága 50-70 centiméter, néha 1 méter.
Vándorhal, amely édesvizekben ívik. Ehhez (márciustól június végéig) behatol (beúszik vagy beviteti magát pl. lazacokkal) a folyók alsó szakaszára. Az ívásra kis csoportok gyülekeznek össze kavicsos helyeken. 1 milliméteres ikráit (a nőstény nagyságától függően 34 000-240 000 darabot) sekély gödrökbe rakja. A lárva 1-2 hét alatt kel ki; 2-5 évig az iszapban vagy a homokban él, és ott az iszap szerves törmelékanyagai mellett apró állatokat eszik. A 15-20 cm hosszt elérve átalakul; ennek befejeztével a tengerbe vonul. 3-4 évesen ivarérett; az ívás után elpusztul.
(Forrás: IFLScience/24.hu/Wikipédia)
Magyar Állatvédelem