A kutyás-börtönprogramról szóló sorozatunk következő részében Philadelphiából Hollandiába látogatunk, ahol a Dutch Cell Dogs Alapítvány (DCD) mutatja be, hogy működik az országukban a menhelyi kutyák rehabilitációja és gazdásítása a börtönökben lévő elítéltek segítségével.
Hogyan jött az ötlet, hogy Hollandiában is létrehozzanak egy kutyás börtönprogramot – tettük fel a kérdést Suzy Sengersnek, a Dutch Cell Dogs igazgatási munkatársának, akivel a hollandiai kutyás rehabilitációról beszélgettünk.
„Ez valami nagyon egyedi”
A program ötlete az USA-ból származik – vág bele Suzy. Betty Buijtels és Marlies de Bats (ők a Dutch Cell Dogs alapítói) szerettek volna egy ilyen programot Hollandiában. Segíteni a menhelyi kutyákon, segíteni az embereken és egy jobb és biztonságosabb társadalomért dolgozni. Amikor 14 évvel ezelőtt, 2009-ben először képeztünk ki menhelyi kutyákat létesítményekben, nem hittük el, amit láttunk: még a legmerevebb és legzárkózottabb emberek is kivirultak.
Ember és kutya – mindketten akaratuk ellenére bebörtönözve – itt sikerült segíteniük egymásnak. Egy elítélt egy nehéz természetű kutyát képzett ki, hogy remek családi kutyává váljon, de lényegében saját magát képezte ki. Méghozzá eredményesen. A résztvevők reszocializálódtak. És ahogy a kutyáknak, úgy az elítélteknek is új életet indított ez a különleges kiképzés. Kiderült, hogy a módszerünk bevált! A börtönigazgatók, pszichológusok és őrök reakciói mind ugyanazt a képet festik le: „Valami nagyon egyedi dolog történik itt!” De mindenekelőtt a kutyák és maguknak a fogvatartottaknak a reakciói motiváltak minket a folytatásra.
Most, évekkel később, már több mint 1000 kutyának és rabnak segítettünk a jobb jövő felé vezető úton.
-Miről szól pontosan Hollandiában ez a kutyás börtönprogram?
Fogvatartottak és menhelyi kutyák dolgoznak együtt a Dutch Cell Dogs Alapítvány képzési programjában. A rabok segítenek megváltoztatni a menhelyi kutyák viselkedését. A kiképzés során sok figyelmet és szeretetet kapnak egymástól és ez az alapja mindennek. Így a menhelyi kutyákból ismét kedves családi kutyák lesznek. A kutyák megtanulnak engedelmeskedni és megtanulják a kívánt viselkedést tanúsítani. A viselkedésváltozásnak köszönhetően a menhelyi kutyák visszatérhetnek a társadalomba. A kiképzési program a fogvatartottak közérzetére is rendkívül pozitív hatással van. Barátságok alakulnak ki. A szociális területen való növekedés révén pedig nagyobb az esély egy jobb jövőre.
Kicsit kifejtem bővebben a képzésünket: A Dutch Cell Dogs módszerének kiindulópontja, hogy
a pozitív viselkedést jutalmazzuk, a negatív viselkedést pedig figyelmen kívül hagyjuk.
A menhelyi kutyákat a klikker tréning módszerével képezzük. A klikker egy kis műanyag doboz, amely megnyomásakor kattogó hangot ad ki. Ezt a hangot arra használják, hogy jelezzék a kutya kívánt viselkedését, és jelezzék, hogy jutalom következik. A klikker fő szerepe a kutyával való kommunikáció.
A hanggal a fogvatartott közli a kutyával, hogy pontosan melyik viselkedésért jár jutalom. A pozitívumra, a jutalmazásra és a kommunikációra való összpontosítás mind a menhelyi kutyákra, mind a fogvatartottakra hatással van. Ez részben a tükrözésnek köszönhető:
a fogvatartottak gyakran felismerik magukat a kutyák helyzetében.
Ezenkívül ez a kiképzési módszer a fogvatartottaktól is megköveteli a részvételt, a figyelmet és az önállóságot. Végül is az időzítés kulcsfontosságú. A szándék az, hogy a képzés során a résztvevők egyre nagyobb felelősséget vállaljanak a kutya kiképzéséért. A program végére nagyrészt önállóan képzik ki a kutyákat.
-Úgy tudjuk, hogy nemcsak börtönökben van jelen a DCD, hanem rehabilitációs intézetekben is?
Így van. Jelenleg büntetés-végrehajtási intézetekben, igazságügyi pszichiátriai klinikákon, fiatalkorúak intézeteiben és szenvedélybetegségek klinikáin dolgozunk. Ez körülbelül 14 különböző helyszínt foglal magában, ahol jelenleg dolgozunk.
A menhelyi kutyák, amelyekkel pozitívan képezzük ki őket, a kiképzés helyszínének közelében lévő menhelyekről származnak. Akárcsak a fogvatartottak esetében, a Dutch Cell Dogs-nál is minden kutyát – előéletétől függetlenül – szívesen látunk. Csak olyan kutyákat zárunk ki a programból, amelyek viselkedésük miatt veszélyt jelentenek a résztvevőkre. A programban való részvételre való alkalmasságot szigorú előválogatás határozza meg.
Azt viszont nagyon sajnáljuk, hogy nincs visszakövetés, azaz nem rendelkezünk információkkal arról, hogy a kutyaprogramban részt vevő fogvatartottak szabadulásuk után visszatérnek-e a börtönbe. Ez pedig fontos lenne.
-Az elítéltek számára ez jutalom, vagy megelőző intézkedésként vehetnek részt a kutyaprogramban?
Azt a létesítmény dönti el, hogy melyik részleg vagy mely rabok kapnak lehetőséget motivációs levél írására, hogy egyáltalán bekerüljenek a programba. Mi ezek után minden olyan motivált rabot, aki pozitívan akar velünk és a menhelyi kutyával dolgozni/tanulni, nagyon szívesen látjuk.
-A Magyar Állatvédelmen korábban beszámoltunk, hogy Szerbia legkeményebb börtönében, a mitrovicai fegyházban csak fiatalkorú bűnelkövetők vehetnek részt kutyásprogramban, a New Leash-nél Philadelphiában az alacsonyabb fokozatú őrizetben lévők és a jó magaviseletű fogvatartottak, a DCD-nél ez hogy alakul?
-A Magyar Állatvédelmen korábban beszámoltunk, hogy Ezt az adott intézmény vezetésével együttműködve és konzultálva határozzuk meg. Az, hogy valaki miért van egy intézményben, számunkra nem fontos, és nem tudjuk. Amit keresünk, azok olyan emberek, akik 8 héten keresztül, heti 2 alkalommal, teljes odaadással szeretnének vezetni, segíteni és kiképezni egy menhelyi kutyát. Valakit, aki mindig ott van, nem adja fel, tanulni akar tőlünk és mindig készen áll a kutyájára (minden időjárási viszonyok között) és nem panaszkodik…
-Változtatja-e a kutyák közelsége az elkövetők személyiségét vagy viselkedését?
Mindenkinek megvan a maga története és tapasztalata. Összességében a résztvevőink pozitívan változnak. Megnyílnak, felelősséget vállalnak, megmutatják magukat. Sokan közülük társaságkedvelőbbek, motiváltabbak lettek, ez kihozta őket a szomorúságból és a depresszióból. Néhányan megtapasztalták, hogy újra vagy hosszú idő után először bíznak (önmagukban, a kutyában, a csoportban és bennünk). Megtanulták önmagukat, a tanulást, a motivációt, és azt, hogy a cella nem a viselkedés megváltoztatásának módja (a traumatizált menhelyi kutyáknál).
—
Azt, hogy mennyire változik az elkövető személyisége egy kutyásprogram elvégzése után, a New Leashnél készített kisfilm mutatja be legjobban. Érdemes végignézni…
Cikksorozatunk kutyás-börtönprogramról szóló anyagai ITT ÉRHETŐEK EL.
Magyar Állatvédelem
„Megváltást nyújt, hogy kapcsolatba kerülhetek ezekkel a kutyákkal”
„Megváltást nyújt, hogy kapcsolatba kerülhetek ezekkel a kutyákkal”
„Megváltást nyújt, hogy kapcsolatba kerülhetek ezekkel a kutyákkal”