Image default

„Adunk egy második esélyt a kutyáknak és az elítélteknek is” – interjú egy amerikai állatvédővel

A Pennsylvania állambeli Philadelphia egyik kerületében található New Leash for Life, azaz Új Póráz az Élethez szervezet. A New Leash már többszáz kutyát mentett meg, és egy börtönben zajló kutyaiskolai oktatás után örökbe is adta őket.

De miért jó az, ha az elítéltek kutyával foglalkoznak? Milyen hatással van rájuk a kutyák közelsége és a felelősség? Mennyien kerülnek vissza a börtönbe, miután részt vettek a kutyák kiképzésében? Cikksorozatunkban ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk, így megkerestük Marian V. Marchesét, aki egyesületével létrehozta a Második Esély nevű kutyás börtönprogramot.

-Hogy honnan jött az ötlet, hogy létrehozzunk egy kutyásbörtön programot? – kérdez vissza Marian Marchese, az Egyesült Államokbeli New Leash alapítója és egyben vezérigazgatója. Egy helyi kutyamenhelyen dolgoztam önkéntesként, és láttam, hogy szükség lenne a veszélyeztetett kutyák megmentésére.  Emellett segíteni akartam a bebörtönzött férfiaknak és nőknek is, így mindkét tervemet össze tudtam ötvözni a New Leash Második Esély börtönprogramjában.

Marian V. Marchese a New Leash vezetője

A New Leash több mint 12 éve, egészen pontosan 2011 óta van jelen a kutyás programmal a börtönökben.  Marian elmondta, hogy a program azért is sikeres, mert egyrészt nagyon alacsony az elítéltek visszaesési aránya, ráadásul minden kutyát örökbe is tudtak adni. Több börtönnel dolgoznak együtt, ezek koordinálásában állami szinten a Philadelphia Börtönügyi Hivatal vesz részt.

-Miről szól pontosan ez a kutyás börtönprogram? 

A New Leash on Life USA egy újgenerációs, non-profit börtönkutyakiképző program, amely

megmenti az altatás miatt veszélyeztetett menhelyi kutyák életét, és esélyt ad az elítélteknek is, hogy jobb emberré váljanak.

A korábban “örökbe nem fogadható” menhelyi kutyák, amelyek közül sokan a halál küszöbén álltak, most szerető otthont találnak. Emellett a résztvevők, akik közül sokan életük nagy részét börtönben töltötték, illetve onnan szabadultak, most olyan készségekkel és képességekkel rendelkeznek, amelyek segítségével produktív munkához juthatnak, melyben szervezetünk is segít nekik.

Melody és “kiképzője” Joseph
Úgy tudjuk, hogy a Második Esélyben nemcsak kutyás programok vannak.

Így van. A kutyás foglalkozások ugyan a Második Esély szerves részei, de a teljes program napi kurzusaiban műhelyfoglalkozások, életvezetési tanácsok, pénzügyi ismeretek, öngondoskodás és mentális egészségügyi elsősegélynyújtás is szerepel. Heti két alkalommal viszont kizárólag a kutyakiképzéssel foglalkoznak a rabok, minősített kiképzőkkel, állatgondozók és állatorvosok segítségével.

Nagy figyelmet fordítunk a reintegrációra, így természetesen álláskeresésben is segítséget nyújtunk nekik, állásinterjúkra készítjük fel a rabokat, még az önéletrajzuk megírásában is segítségre szorulnak. Mi ezzel tudunk a szabadulásuk utáni életükre hatni.

Rabbit és Roo az osztályteremben is részt vesz a foglalkozáson. a képen jobbra Rob Rosa, a börtönprogram vezetője

Van egy nagyon fontos dolog: a börtönprogramot egy olyan munkatársam vezeti, aki maga is sok évet töltött börtönben. Ő a tökéletes példakép és mentor a New Leash számára, és az ő megélt tapasztalata még relevánsabbá és okot adóbbá teszi a programunkat. Emellett Rob tökéletesen érti a börtönrendszer bonyolultságát, és azt is, hogyan kell partnerként és segítőként együttműködni a börtön személyzettel és az adminisztrációval – mondja Marian. (Rob Rosa sztoriját sorozatunk következő cikkében mutatjuk be az olvasóinknak.)

Rob Rosa és Marian azokat a kutyákat válogatja ki, akik bekerülnek a börtönprogramba

Miután a rabok elvégezték a tanfolyamot, rendezünk nekik egy záróünnepséget, melyen vendégelőadók, a résztvevők családtagjai és barátai, a börtön vezetősége és személyzete, a New Leash munkatársai is részt vesznek, majd megkapják a bizonyítványukat és ezután kerül sor a kutyák átadására az örökbefogadóknak, így ezzel a kis ünnepséggel le is zárjuk az úgynevezett gondozás körét – meséli büszkén Marian.

“Diplomaosztó”

Eddig 336 oklevelet állítottunk ki, 215 korábbi elítélt került az állatmenhelyünk gyakornoki programjába, majd a nálunk töltött gyakorlatuk után más szervezeteknél tudtak munkát vállalni. 248 kutyát képeztünk ki, akiknek 100%-át sikerült gazdásítani – sorolja a számadatokat Marian Marchese.

Marian, egy frissen végzett elítélt és a rendőrkapitány
Vannak-e információik arról, hogy a kutyás programban részt vevő rabok szabadulásuk után visszatérnek-e a börtönbe?

Igen, szerencsére mi nyomon tudjuk követni, hogy a programot sikeresen elvégző elítéltek visszatérnek-e a börtönbe, de az általános arányhoz képest szerencsére alacsony a számuk, nincs is ennél jobb bizonyíték a programunk sikerességére. Csak egy korábbi számadat: 2012 és 2018 között a résztvevők körében az egyéves átlagos visszaesési arány 7,1% volt. Ezzel szemben a Philadelphiában csak a 2015-ben a börtönből szabadult személyek 33,9%-át egy éven belül újra letartóztatták.

A rabok számára ez jutalom, vagy megelőző intézkedésként vehetnek részt a kutyás programban?

A fogvatartottaknak ez egy non-stop munkának minősül, és a börtöntől kapnak fizetést, nyilván ez is ösztönzi őket.

Mennyire nehéz bekerülni a kutyás programba?

A New Leash szorosan együttműködik a philadelphiai börtönökkel és a lehetséges résztvevőket szociális munkások, kirendelt védők, ügyészek, feltételes szabadlábra helyezési tisztek és bírók szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Amennyiben a szigorú feltételeknek megfelel, csak akkor kerülhet be a Második Esély programba.

Willie és Andrew Charlie-val

A beválogatott emberek túlnyomó többsége később feltételes szabadlábra kerül. Ezt követően a szervezet fizetett szakmai gyakorlatot, közlekedési támogatást és kiterjesztett reintegrációs támogatást biztosít számukra. A cél az, hogy a résztvevők a szabadulásukat követő 90 napon belül teljes értékű munkát kapjanak.

A Magyarországgal szomszédos Szerbiában csak a kisebb súlyú bűncselekményt elkövetők vehetnek részt a kutyás programban, a New Leash-nél kik vehetnek benne részt?

A résztvevők közé tartoznak az alacsonyabb fokozatú őrizetben lévők és a jó magaviseletű fogvatartottak, de dolgoztunk már életfogytiglani elítéltekkel is, nyilván ők nem kerültek szabadlábra.

És hogy a kutyák közelsége mennyire változtatják meg az elkövetők személyiségét vagy viselkedését? Mutatjuk videón:

Cikksorozatunk előző részében a román kutyás-börtönprogramot mutattuk be Vlad Popescu segítségével. A 2016 óta működő program célja a börtönudvaron kóborló kutyák befogása, ivartalanítása, majd kiképzése és örökbefogadásra való felkészítése a rabok segítségével.

Egymást nevelik a rabok és a kóbor kutyák ebben a börtönben

A következő rész tartalmából:

Norberto Rob Rosa 9 éves korában kezdett drogozni. 16 évesen már komoly bűnözőnek számított. “Emlékszem, a bíró azt mondta, hogy számomra nincs rehabilitáció” – mondja.

Miután egy közeli hozzátartózója meghalt, miközben Rob Rosa egy pennsylvaniai büntetés-végrehajtási intézetben töltötte büntetését, beiratkozott egy, a rabok számára szervezett állatsegítő programba. “Ebben a börtönkutyás programban nyertem vissza a hitemet és az életemet” – mondja.

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

A hontalan állatokra emlékeztek a miskolci gyepin

magyarallatvedo

Újjászületett az elhanyagolt kutya, akit 15 kiló szőrtől szabadítottak meg

Marci

Több mint öt év börtönt kapott a “brightoni macskagyilkos”

magyarallatvedo