Lesújtó képet mutat a nadapi rét, az autóval mindenhova is behajtó „kirándulók” szinte nullára írták, pedig korábban ez a terület számos élőlénynek volt a lakhelye. A figyelmetlenségnek és a tudatlanságnak most ez a terület látta kárát. Helyi kezdeményezés indult a megmentéséért. – tudósít az fmc.hu-n Galántai Zsuzsanna.
Alaposan próbára tette az embereket a bezártság; előtérbe került a kreativitás, az egyszerű és nagyszerű megoldások, az apró örömök és szépségek megtalálása. Arra azonban nem készültünk fel, hogy a környezeti terhelés, amit eddig leginkább városi szinten okoztunk, bizony a természetnek is sok lesz.
A Székesfehérvár közelében lévő csodálatos helyszínek most új ellenséggel kell, hogy megbirkózzanak: a gyakorlatlan és figyelmetlen kirándulókkal. A nadapi rét esetéről Tarsoly Péter barlangkutató, túravezető mesélt a Vörösmarty Rádióban.
„Ez a rét számos élőlénynek nyújtott élőhelyet, mint például a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics, a koloncos legyezőfű. Az állatok közül itt talált otthonra a szongáriai cselőpók, ami az egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) pókfaj Magyarországon, de megtalálható volt a sisakos sáska is. Nem is beszélve olyan virágokról, amik bár nem védettek, de adott esetben védett élőlényeknek nyújtottak táplálékot – lepkéknek jelen esetben. A sakktábla lepkékkel, a nappali pávaszemekkel, a kardoslepkékkel, a különböző boglárkalepke-félékkel, szemeslepkékkel egy igazi kis gyöngyszem volt ez a rét” – meséli Tarsoly Péter barlangkutató, túravezető.
De nemcsak természeti, hanem a tájképi értéke is nagyon fontos ennek a rétnek. „Ha megérkezünk Sukoró felől, akkor a 230 méter magas fenyvessel borított Magas-hegyre látunk, a 232 méteres Bence-hegyre, ha pedig Nadap felől érkezünk meg, akkor a Velencei-hegység legmagasabb részére, a Meleg-hegy környékére lehetett rálátni.”
A terület a Natura 2000-hez tartozik, tehát védett.
Ezen a területen csak az arra kijelölt úton, és az engedéllyel rendelkezőknek lehet gépjárművel közlekedni; pont ennek a megszegése történt, és nagyon súlyos károkat okozott a rétben – emelte ki Tarsoly Péter.
Miért is jelent ez problémát?
Ahogyan Tarsoly Péter fogalmaz, egy egészen új út nyílt fölfelé, ami korábban nem létezett; elpusztítva állatok és növények élőhelyét. Az alsó részen pedig az autók forognak,
gyakorlatilag úgy néz ki, mint hogyha drifteltek volna azon a részen”.
Képzeljük el az időjárás napi ritmusát: az elmúlt napokban, hetekben éjszakánként kisebb-nagyobb fagy volt, nappal viszont olvadás. Ez sok esetben azt jelenti, hogy a talajnak csupán a felső néhány centiméteres része olvad föl, és hogyha ezen átmegyünk autóval akkor a görgő kerék egyszerűen fölkapálja a talajt, elpusztítja a növények gyökerét ezáltal tönkretéve őket. Mivel a rét egy hegyoldalban van, ezért a lefolyó csapadékvíz szépen elmossa a termőtalajt, az erózió felerősödik és máris a csupasz szikla felszín kerül napvilágra.
Most az is kirándul, aki eddig soha
„Én azt látom hogy amit ezen a réten is történt, sajnos általános problémává vált, ami felerősödött ebben az időszakban, amikor a korlátozások miatt sokkal többen mozdulnak ki a természetbe – sokkal nagyobb a környezeti terhelés itt a környéken is. És azt is el kell hogy mondjam, hogy nagyon sok olyan ember is kimozdul a természetbe, akik nem tisztelik kellőképpen. Egy igazi természetjárónak vagy aki kutyát sétáltat vagy éppen futni jár a közeli erdőkbe, soha nem fog eszébe jutni, hogy autóval felmenjen a réten keresztül” – összegezte a problémát Tarsoly Péter.
„Míg én azt gondolom jó néhány dologról, hogy természetes viselkedésforma, amikor kimegyek a természetbe, kiderül hogy nem az; merthogy van, akinek nem probléma, hogy eldobja a szemetet, hogy hangoskodik, hogy autóval bemegy a védett területre és ha lehetne akkor a hegytetőre is felmenne autóval, már csak azért is, nehogy nehogy sáros legyen.”
Fontos lenne ezekről beszélni, rámutatni a hibákra – valahol egy felvilágosító munka lenne ennek az alapja, hiszen aki bármi nem odaillőt tesz, az nem gondol bele abba, hogy ennek mik a következményei, vagy hogy ez miért helytelen dolog, egyáltalán az itt élő élőlényeket sem ismeri, tehát hogy minek az életterét teszi tönkre, és az miért értékes faj például ezen a részen.
Keressük a megoldást
A problémát talán azok érzik és látják a legjobban, akik egy-egy ilyen terület környezetében élnek. És szerencsére nem akarják ezt tétlenül hagyni, ahogy Tarsoly Péter is mondja, aki szintén beállt a tenni akarók sorába. „Egy nagyon szerencsés kezdeményezésnek lehetek én is a résztvevője: az itt lakók úgy gondolják, hogy mindenképpen tenni kell, tenni szeretnének ennek a területnek a védelméért. Egyrészt, hogy a már meglévő károk ne súlyosbodjanak, másrészt pedig azért, mert a folyamat visszafordítható.”
Sok híres ember lakik ezen a környéken, akik vállalták hogy vezetői lesznek ennek a kezdeményezésnek. Csatlakozott Fa Nándor és párja Melczer Irént, de úgy néz ki, hogy Miklósa Erika is a csapatot fogja erősíteni, illetve itt lakó orvosok, ügyvédek és olimpikonok, világbajnok sportolók.
Az összefogás sokkal többet jelent, mint egy helyi rét megmentése
„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” – mondja a már jól ismert szlogen. És bármilyen meglepő, a nadapi rét megmentése pontosan ennek a bemutatása.
„A rét példáján keresztül meg lehet mutatni, mennyi mindent lehet tenni pusztán jóakarattal, jó szándékkal a természetért. Nemrég olvastam egy nagyon fontos mondatot, ami nekem nagyon megragadt a gondolataimban: David Attenborough, brit természettudós, természetfilmes egy víziót osztott meg a Föld jövőjével kapcsolatban és az ő általa leírt egyik legfontosabb mondat, hogy
az emberiség jövője a biodiverzitás megőrzésében illetve növelésében rejlik – és adott esetben egy rét megőrzése is ennek számít.
Nem szabad tehát erre a rétre csak csak így önmagában gondolni, hanem az egész részeként kell felfogni. Olyan, mint egy kirakó: itt egymás mellett van tűlevelű erdő, lombhullató erdő, maga a rét töviskés társulás, ami főleg cserjékből áll. Ezek nagyon változatos élőhelyet jelentenek, sokféle állat és növényfaj találja meg az ökológiai feltételeit itt. Ha egy kirakóból csak egy darab is hiányzik, akkor azt a kirakót már nem fogjuk olyan szépnek találni, illetve már az értelmét is elveszíti. Ezért a rétet az egészben gondolkodva kell megőrizni” – mondja a túravezető.
Itt most egy lokális kezdeményezésről van szó, ami globális gondolkodásra utal.
Tarsoly Péter azt is kiemelte, nagyon jó lenne, hogyha máshol is szerveződnének olyan csoportok, akik tudnak és akarnak is tenni a természet védelemért. A biodiverzitás növelésének egyik lehetséges módja az élőhelyvédelem; vagy ahogyan David Attenborough is mondta: vadítsuk vissza a természetet, egyszerűen hagyjuk létezzen.
Mit lehet most tenni a rét érdekében?
Sokféle elgondolás felmerült. Az egyik lehetőség az, hogy tiltó tábla kerül ki, ami még jobban felhívja a figyelmet, hogy nem lehet gépjárművel behajtani. Elképzelhető az is, hogy olyan kamerák kerülnek ki, amelyek felvételei alapján nyomon követhető lesz az, hogy kik azok, akik elkövetik ezt a károsítást, így büntethetőek lesznek.
De talán nem is a büntetés lenne a legfontosabb, hanem egy felvilágosító munka ezzel kapcsolatban, hogy miért ne tegye valaki ezt. Persze lehetne azt mondani, hogy ő nem tudta, hogy Natura 2000-es terület ez, de ez nem jelent mentesítést semmi alól. A Velencei-hegység esetében egyébként nagyon egyszerű a dolog, mert szinte az egész védettséget élvez.
Ne csak akarjuk a változást, tegyünk is érte
„Sokat lehet tenni közösségi szinten a természet védelméért. Lehet ez akár egy közvetlen figyelemfelhívás is, amikor látom, hogy egy ilyen esemény bekövetkezik, akkor odamegyek és rászólok, hogy ne tegye. Másrészről annyi helyen működnek térfigyelő kamerák, hogy ki lehet építeni ilyen hálózatot. De akár el lehet végezni egy önkéntes természetőri képzést, és bármelyik nemzeti parknál be lehet csatlakozni a hivatásos természetvédelem munkájába. Létezik most már olyan applikáció, ahol be lehet jelenteni az illegális hulladéklerakó helyeket – mert ez meg a másik probléma itt a rét környékén. Mivel autóval viszonylag jól megközelíthető ezért egyszerűen vonzza a szemetelőket. Sok apró dolgot lehet tenni; de ez nem elvárható egy embertől vagy egy néhány fős csapattól” – emelte ki Tarsoly Péter.
Mint azt a túravezető mondja, jelenleg nehéz felmérni – ebben a téli időszakban, vegetációs időn kívül -, hogy mekkora a kár. Azt viszont látható, milyen károkat tudunk okozni figyelmetlenséggel és oda nem illő viselkedéssel. Az életvitelünk önmagában nagy hatással van a természetre; nem kell, hogy ezt tudatlanságból eredő cselekedetekkel tetézzük.
FMC