Egy lakóház oromzatában rejtőzött az ázsiai lódarazsak fészke, amelyet a kedvezőtlen időjárás mellett hiába próbáltak megtalálni a szlovákiai szakemberek. Végül magyar kutatók érkeztek a helyszínre, és rádiójeladós eszközeikkel rövid idő alatt célba értek. A sikeres felderítés azt is megmutatta, mire képes a hazai védekezéshez kiépített rendszer.
A Lőcse melletti Kőperényen szeptember 29-én észlelték az ázsiai lódarazsat. Az inváziós faj felbukkanása után megkezdődött a fészek keresése, de a rovarok repülési irányának megfigyelése október 12-ig nem vezetett eredményre. A munkát az időjárás is nehezítette.
Helena Proková, a téma szlovákiai szakértője ezért a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársaitól kért segítséget. Dr. Kolics Balázs, dr. Kolics-Horváth Éva és Petrovicsné dr. Mátyás Kinga október 13-án utazott a településre.
A kutatók nagy hatótávolságú rádiótelemetriás eszközeikkel rövid idő alatt megtalálták a fészket egy lakóház oromzatában. A szlovák természetvédelmi hatóság szakemberei ezután megsemmisítették azt; a beavatkozást Étienne Roumaillhac francia kártevőirtó is segítette.
A darázs maga vezetheti nyomra a kutatókat
A rádiótelemetriás keresés lényege, hogy a befogott rovarra apró jeladót rögzítenek, majd annak rádiójelét követve próbálják megtalálni a fészket. Így akkor is folytatható a felderítés, amikor a darázs már eltűnt a megfigyelők szeme elől.
A módszer különösen értékes egy olyan fajnál, amelynek fészkei gyakran magasan, a fák lombkoronájában bújnak meg. A MATE közleménye szerint ezek sokszor csak akkor válnának észrevehetővé, amikor az új királynők már kirepültek. Ekkor az adott fészek felszámolása már elkésett ahhoz, hogy megakadályozza a királynők szétszóródását.
A védekezésben ezért az időzítés legalább annyira fontos, mint a megfelelő felszerelés.
A kaptárak előtt lesnek a visszatérő méhekre
Az ázsiai lódarázs, tudományos nevén Vespa velutina, a mézelő méhekre is vadászik. A kaptárak előtt lebegve foghatja el a hazatérő dolgozókat, az intenzív vadászat pedig meggyengítheti a méhcsaládokat. A terjedése ezért a méhészek mellett a beporzók védelmével foglalkozó szakemberek számára is komoly ügy.
A MATE kutatói szerint a fellépéshez a méhészet, a szőlészet, a gyümölcstermesztés és a természetvédelem együttműködésére van szükség. Ezt szolgálja a magyar vezetéssel zajló ZUSIMLANA Interreg-projekt, amelyben az egyetem az osztrák AGES-szel dolgozik közösen.
Magyarországon már készen áll a felszerelés
A projekt hazai központjában, a keszthelyi Georgikon Campuson idén azonnal bevethető védekezési rendszert építettek ki.
A fészkek felkutatásához nagy hatótávolságú, újratölthető jeladókkal működő berendezések állnak rendelkezésre. Ezeket a tervek szerint még az év vége előtt drónokkal egészítik ki, hogy a nehezen megközelíthető helyeken is könnyebb legyen a keresés.
A magasan lévő fészkek kezeléséhez teleszkópos eszközöket és porozóberendezést szereztek be, a beavatkozók védelmét pedig minősített védőruhák szolgálják.
A felszerelés mellé szakemberek is kellenek. A Georgikon Campus ezért együttműködési megállapodást kötött a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületével. Emellett létrejöttek az első vármegyei „Velutina-egységek”: ezek a jellemzően méhészekből és kártevőirtókból álló, két-három fős csapatok a gyors reagálást segítik. Felkészülésükhöz az egyetem ingyenes elméleti és gyakorlati képzéseket szervez.
Egy lakossági jelzés is elindíthatja a felderítést
A kutatók szerint a faj újabb magyarországi megjelenésére fel kell készülni. A korai észlelés és a gyors, szakszerű beavatkozás lassíthatja a megtelepedését, és késleltetheti azt az időszakot, amikor már folyamatos, költséges védekezésre lesz szükség.
Ebben a lakosságnak is fontos szerepe lehet. A gyanús rovarokat vagy fészkeket a stopvelutina.hu oldalon lehet jelezni, ahol az azonosítást segítő képek és ismertetők is elérhetők.
A fészket ne próbáljuk saját kezűleg eltávolítani. A bejelentőoldal szakmai útmutatója az önálló védekezés helyett a jelzést javasolja, és arra is figyelmeztet, hogy a nem kellően szelektív csapdák hasznos rovarokat is elpusztíthatnak.
Tudtad?
Az ázsiai és az európai lódarázs két külön faj. A Vespa velutina jellemzően sötét testű, potrohán feltűnő narancssárga sávval, lábain sárga végekkel. Egy nagy méretű darázs látványa önmagában még nem jelent ázsiai lódarázs-észlelést.
Magyar Állatvédelem