Image default

Egymást nevelik a rabok és a kóbor kutyák ebben a börtönben

Cikksorozatot indít a Magyar Állatvédelem az úgynevezett kutyás-börtönprogramról, amely Magyarországon is működött, azonban valami okból kifolyólag megszüntették. Bemutatjuk, hogy működik az Egyesült Államokban, Hollandiában és Romániában, valamint utánajárunk annak, hogy Magyarországon miért szűnt meg. Az első részben Romániába visszük el olvasóinkat, kísérőnk Vlad Popescu lesz, a román kutyás-börtönprogram megálmodója.

1981-ben kezdődött minden

Az állatok már évszázadok óta jelen vannak a büntetés-végrehajtásban, de ez egészen 1981-ig csupán a szolgálati vagy haszonállatok tartását és gondozását takarta. Ekkor viszont Washington állam egyik női börtönében segítőkutyák kiképzésébe vonták be a fogvatartottakat, és így létrejött az első „Prison Animal Program”, vagyis röviden PAP. A résztvevők nemcsak piacképes szaktudásra tettek szert, de a kurzus során nőtt az önbecsülésük, a felelősségérzetük és az együttműködési hajlandóságuk is.

Mi a helyzet keleti szomszédunknál?

A “Börtönkutya Program” egy a fogvatartottak számára létrhozott rehabilitációs program, melyben a kutyákkal való közelebbi kapcsolat révén fejti ki hatását. A programot a Clubului Câinilor Utilitari (CCU) nevű szervezet fejlesztette ki a Pet Stuff Állatorvosi Klinikával és a Jilava büntetés-végrehajtási intézettel együttműködve – így szól a hivatalos tájékoztatás a román kutyás börtönprogramról. Mi egy kicsit több infóra vágytunk, ezért megkerestük Vlad Popescut, a CCU vezetőjét, aki az egyik megvalósítója volt a programnak.

“Egy olyan kutyával dolgozunk, akinek az volt a célja, hogy a kanapén ülve kekszet lopjon a gyerekektől, és mi ennek ellenére megmentővé tesszük”

A 2016 óta működő program célja a börtönudvaron kóborló kutyák befogása, ivartalanítása, majd kiképzése és örökbefogadásra való felkészítése a rabok segítségével. Így kutyakiképzők felügyelete mellett a programban részt vevő kutyák napi gondozását és kiképzését is a rabok végzik. A CCU megtanította a raboknak (meg persze az őröknek is – de erről később), hogyan kiképezzék ki a kutyákat, majd az interneten keresztül próbáltuk a kutyákat gazdásítani – foglalja gyorsan össze a programot Vlad.

Hogy lehetnek kóbor kutyák egy börtönben? – merül fel a kérdés

Maga a bukaresti Jilava börtön közel 35 hektáron terül el, egészen pontosan 349 ezer négyzetméteren, ekkora területen nem meglepő, hogy kóbor kutyák jelennek meg. Csak viszonyításképpen, Magyarország legnagyobb börtöne, a szombathelyi bv. intézet 137 ezer négyzetméteres területen fekszik.

A börtön ezen a 35 hektáron terül el

Minden rabcsoport 3 hónapig vesz részt a programban, ahol felkészítjük őket a szabadulásuk utáni kutyákkal való munkára, de emellett a társállatokkal való kommunikációs és empátiakészséget is fejlesztjük.

A gyakorlatok többsége az ember és a kutya közötti bizalom, valamint a programban részt vevő elítéltek közötti bizalom kialakítására összpontosít.

Ahhoz, hogy egy kutyától kapjunk valamit, érdeklődni kell iránta. Megismerni a motivációit, és pozitív összegre hozni a játékot közted és a kutya között, amiben te is és ő is nyer valamit.

Meg kell találni a közös pontot az új viselkedés meghódítására – fogalmazott Vlad.

A kiválasztottak

A kutyásprogramban a részvételt a börtön vezetése nem jutalomként használja, viszont a rabok egy kiválasztási folyamatban vesznek részt, illetve csak olyan fogvatartottak kerülhetnek kapcsolatba a programmal, akik nem veszélyesek, illetve „szökésveszélyesek”, ugyanis az a terület, ahol a kutyás foglalkozások zajlanak a börtön alacsony biztonsági fokozatú területén van – mondta el a Magyar Állatvédelemnek Vlad Popescu, aki a Câinilor Utilitari Klub (CCU) Kutatómentő Egységének vezetője is.

Eleinte olyan rabokat foglalkoztattak, akik kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt voltak ott, majd később elkezdték azokat az elítélteket is bevonni, akik Vlad szavaival élve a legelszigeteltebbek, vagyis kevésbé látogatott rabokra is figyelmet fordítottak.

“A tolvajoktól és a szervezett bűnözőkön keresztül a gyilkosokon át a nemi erőszakolóig mindenféle elítélttel volt dolgunk.

De egyébként a kutyák közelsége megváltoztatja az elkövetők személyiségét és viselkedését is” – árulta el nekünk Vlad.

…elfogy a pénz

A CCU oktatói felügyelik a tréningeket és a viselkedési ismereteket, a Pet Stuff Állatorvosi Klinika pedig a program működtetéséhez szükséges orvosi műveleteket vállalta. Mivel a programnak nem voltak pénzügyi forrásai, a résztvevők önkéntes hozzájárulásaival támogatták, és a két szervezet bár próbált adományokat szerezni a projekt zökkenőmentes lebonyolítása érdekében, azonban már kifogytak tartalékaikból, így mára már a börtön saját költségkeretből működteti a programot.

Később állami támogatás híján a CCU kiszállt a projektből, így a börtön ezt most a saját belső irányításával folytatja – A program sikeresen működött, a mutatók emelkedtek (proszociális viselkedés, reintegráció stb.), de a sajnos a pénz hiányát nem tudta a CCU máshonnan pótólni – panaszolja Vlad.

Az, hogy az egyesület vagy a börtön irányítása alatt sikeresebb a kutyásprogram, sajnos nem tudtuk meg, mert a börtöntől semmilyen információt nem kaptunk.

Indulás Amerikába!

Cikksorozatunk következő részében bemutatjuk a Pennsylvania állambeli Philadelphia egyik kerületében található New Leash for Life, azaz Új Póráz az Élethez szervezetet. A New Leash már többszáz kutyát mentett meg, és egy börtönben zajló kutyaiskolai oktatás után örökbe is adja őket. De miért jó az, ha az elítéltek kutyával foglalkoznak? Milyen hatással van rájuk a kutyák közelsége és a felelősség? Mennyien kerülnek vissza a börtönbe, miután részt vettek a kutyák kiképzésében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amit Marian V. Marchesétől kaptunk meg, aki egyesületével létrehozta a Második Esély nevű kutyás börtönprogramot.

Magyar Állatvédelem

„Megváltást nyújt, hogy kapcsolatba kerülhetek ezekkel a kutyákkal”

Kutyamenhelyet hoztak létre a legkeményebb szerb börtönben

„Megváltást nyújt, hogy kapcsolatba kerülhetek ezekkel a kutyákkal”

KAPCSOLÓDÓ

Már kitölthető a civil szervezeteknek szóló 500 millió forint keretösszegű pályázat adatlapja

Marci

A mentők Buksit sem hagyták magára

Viki

Soha nem kapott még ekkora figyelmet az állatvédelem: az Országgyűlés hamarosan szavazhat

Marci