Az elmúlt közel harminc évben végzett, több mint kétszáz vizsgálat elemzése azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás nagy hatást gyakorol a sarkvidéki állatok viselkedésére.
A Science tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint „valamennyi sarkvidéki lény érintett”. Mindenhol változásokat tapasztalhatunk, bármerre is nézünk
– idézi Gil Bohrert, az Ohio Állami Egyetem polgári, környezeti és geodéziai professzorát, a tanulmány vezető szerzőjét a ZMEScience online tudományos portál alapján az Origo.
A jeladóval ellátott egyedek révén nyert mobilitási adatok segíthetnek megérteni, hogy mi történik jelenleg az állatvilágban, merre és hogyan mozognak az élőhelyeik környékén, illetve hogy hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra.
Ezekből úgy tűnik, hogy az állatok évek óta öntudatlanul reagálnak és alkalmazkodnak az éghajlati változásokhoz.
– mutatott rá Eliezer Gurarie, a Marylandi Egyetem kutatója. Az újonnan összeállított adatbázis az északi-sarkvidéki állatok mobilitási adatait foglalja össze az elmúlt három évtizedből. Az úgynevezett Északi-sarkvidéki Állatmozgalmi Archívum összesen 86 faj adatait tartalmazza, köztük például a bálnákét, a rénszarvasokét és a sasokét, és fontos segítséget jelenthet a szakembereknek a jobb védelmi technikák kidolgozásában, különösen a veszélyeztetett fajok esetében.
A rénszarvasokhoz hasonlóan az Északi-sarkon fészkelő szirti sasok is egyre korábban kezdik meg vándorlásukat; kétévente egy nappal előbb kelnek útra. Ezt az elmúlt 25 évben megfigyelt tendenciát a szakemberek szerint vélhetően a globális felmelegedés váltja ki.
Amit a tudósok most az eddig összegyűjtött 8000 állat 15 millió adatpontjából látnak, az a „káosz és az egyensúly hiánya”. Az összkép félelmetes, hiszen minden változik, de minden másképp – mondja Bohrer, aki szerint egy nagy egyensúlyhiány felé tartunk.
Origo.hu nyomán magyarallatvedelem.hu; fotó: shutterstock.com