A belga hatóságok közölték, hogy a De Panne-i strandon partra vetődött kardszárnyú delfin tetemének boncolása befejeződött, a halál okát nem sikerült még egyértelműen megállapítani.
Az Északi-tengeren elég ritkán lehet kardszárnyú delfint látni, de tavaly októberben a hollandiai partszakaszon is elpusztult egy partra vetődött orka.
Az első eredmények megerősítik a gyanút, hogy az állat nagyon legyengült volt.
„Mindig érdekes megtudni a halál okát” – mondta Kelle Moreau, a Belga Királyi Természettudományi Intézet (KBIN) munkatársa. „Mivel a ragadozók a tápláléklánc csúcsán állnak, a halál oka az egész ökoszisztéma egészségi állapotának mutatója lehet”.
Az orkát vasárnap sodorta partra a víz a De Panne-i strandon, miután korábban már látták a part mentén. Röviddel az észlelés után az állat elpusztult. Úgy vélték, hogy már az első észleléskor is egyértelműen legyengült volt – írja a The Brussels Times.
A kardszárnyú delfint először október 27-én látták Észak-Franciaországban, Wimereux közelében. „Az állat egyértelműen nem evett már egy ideje, mivel a gyomra és a belei üresek voltak” – mondta Moreau. „Töréseket nem észleltünk, így feltételezhetjük, hogy nem ütközött semmivel”. A külső boncolás sem talált rendellenességet a főbb szervekben.
Talán kémiai szennyezés lehetett a halál oka
A kutatók nyirokrendszeri problémákra utaló jeleket találtak, ami esetleg fertőzésre utalhat. „Ez megmagyarázhatja a gyengülést, de további laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.” Toxikológiai vizsgálatokat is végeznek majd, hogy ellenőrizzék a kémiai szennyeződést. „A tengerben sajnos rengeteg szennyezés van jelen, gondoljunk csak a nehézfémekre, például a higanyra” – mondja Moreau.
„Ez felhalmozódhat a táplálékláncban. Egy kis hal apró mennyiségeket vesz fel, de ezek a toxinok felhalmozódhatnak egy olyan csúcsragadozóban, mint az orca, amely naponta hatalmas mennyiségű halat eszik. Egy olyan legyengült és éhes állat, mint a partra sodródott példány, kénytelen a zsírtartalékaihoz nyúlni, és a szervezet pontosan ott tárolja a toxinokat és a nehézfémeket. Ezért ezek az anyagok újra bekerülnek a véráramba, és ez lehet a közmondásos szalmaszál”.
Egyelőre az állat eredetét is csak találgatni lehet, bár a kutatóknak van egy gyanújuk. „A belga partok közelében van a spanyol, a skót és a norvég orkapopuláció. Az északi kardszárnyú delfinek inkább fókákkal táplálkoznak, és valamivel nagyobbak, a déli csoport főként halat eszik, és valamivel kisebbek. A partra vetődött orka fogai és mérete alapján inkább azt gondoljuk, hogy déli állatról van szó. De még várjuk a megerősítést az ottani kutatóktól”.
(Forrás: The Brussels Times, Fotó: Nicolas Maeterlinck)